Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében

A paródia működése

A regényben a paródia gesztusait is felismerhetjük. Zumthor szerint a paródia mint az írásművészet egyik eljárása nem különbözik a reminiszcenciától, annak egy sajátos formáját képezi. A paródia működésével együtt jár, hogy utal valami másra, és minél szilárdabb egy hagyomány,1 az általa használt alakzatok, annál nagyobb hatása van a paródiának (Zumthor, 1991: 113–14). Itt is láthatjuk, hogy a paródia azáltal jön létre, hogy a parodisztikus szöveg egy témát „antitematikusan”, a „minta tematikája ellen” irányulva, a minta lealacsonyítása révén dolgoz fel (Orosz, 2003: 136).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

Irodalom

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero