Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Kereskedelempolitikai irányzatok

A gazdaságpolitikai irányzatok között régóta ismeretes a merkantilizmus, amely a hazai termelők védelmében, a külföldi áruk bejutásának korlátozásában nyilvánul meg. Valójában ez tekinthető az első szervezett állami gazdaságpolitikának, amely kiviteli többletre, szufficites fizetési mérlegre törekszik. Érvényesülése nem korlátozódik a korai kapitalizmusra. Valamilyen formában fel-felbukkan a későbbi korokban, jelen van a mai gondolkodásban is, a piacvédő (protekcionista) irányzatokban. A protekcionizmus visszatérő reflexe a közgondolkodásnak és a kormányzati gyakorlatnak, különösen nehezebbre forduló gazdasági viszonyok között. Hiába vezették le a gazdaságelmélet klasszikusai a szabadkereskedelem mindkét félre érvényes előnyeit, a nehézségek idején, így például a két világháború közötti Európában azonnal megjelent a követelés: védjék meg a hazai ipart, mezőgazdaságot a külső versenytársaktól. Hiába tapasztalta meg a világ, hogy az elzárkózás, az áruk, emberek, tőkék és gondolatok mozgásának korlátozása minden érintett félnek további kárt okoz, számos példát találunk a jelenben is protekcionista fellépésre.1 A 2008-as pénzügyi zavarokat követően annak ellenére megszaporodtak a piacvédelmi intézkedések, hogy a gazdaságtörténelem bőséges ismeretet halmozott fel az ilyen intézkedések hosszabb távon káros (jólétet csökkentő és versenyképességet rontó) hatásáról.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero