Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Maradt-e tér önálló gazdaságpolitikához?

A kölcsönös függés és különösen az integrációban való részvétel felveti a kérdést: beszélhetünk-e még szuverenitásról? A szuverenitás jogi értelemben az állam korlátlan és oszthatatlan főhatalma, amely az európai hagyományok és alkotmányos jogrendek szerint az ország népét illeti meg. A szuverenitást nem lehet áthelyezni, csak elveszteni háborúban, megszállás következtében. Amikor hazánk visszanyerte jogállami jellegét, azzal a magyar nép vált a szuverenitás letéteményesévé. A nemzetközi szerződések esetében voltaképpen nem beszélhetünk a nemzeti szuverenitás korlátozásáról, csupán arról, hogy az olyan hatáskörök egy részét, amelyek felett az állam egyébként rendelkezhet, alkotmányos formában – kölcsönösségi alapon – a nemzetközi megállapodás keretén belül átengedi közös gyakorlásra.1 Az Európai Unióhoz való csatlakozás azonban minőségileg más, mint a kereskedelmi, pénzügyi és katonai megállapodások aláírása; ez utóbbiaktól az állam elvileg visszaléphet. A brit kiválás azonban megmutatta, hogy milyen rendkívül bonyolult és költséges ügyről van szó.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero