Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Közügyek, közjó, közérdek, államérdek

A következőkben röviden áttekintjük az állammal kapcsolatos főbb gazdaságelméleti és -politikai gondolatrendszereket, hiszen ezek a nézetek hatással voltak az állam mai gazdasági súlyának kialakulására, akkor is, ha a tényleges történelmi fejlődést számos eseti tényező formálta. Itt is fontos állomás Adam Smith A nemzetek gazdagsága című könyve (1776), mely a piacgazdaságról szól, de ennek összefüggésében taglalja, hogy mely feladatok ellátására alkalmas a kormányzat, mi a piac teendője, és mi nem az.1 Nála fordul elő a láthatatlan kéz allegóriája: az önérdeküket követő gazdasági szereplők a piac közvetítésével olyan eredményt állítanak elő, amelyre egyenként nem is törekedtek, mintha tehát valamiféle láthatatlan kéz vezetné az embereket egy olyan cél felé, amelynek létezéséről nem is tudtak. A piacnak ez a tevékenységcserére való képessége azonban nem teszi feleslegessé az állam „látható keze” által végzett tevékenységeket. Adam Smith az államhatalom számára három fő feladatkört jelölt ki: az egyik a társadalom megvédésének kötelessége (honvédelem). A második: a társadalom minden tagját meg kell védenie valamely más tag jogtalanságával vagy elnyomó szándékával szemben: ez az igazságszolgáltatás feladata. A harmadik feladatkör a korabeli szóhasználat szerint közművek és közlétesítmények létesítése és fenntartása.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero