Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

A kapitalizmus átalakulásai – válságtól válságig

Mai gazdaságpolitikai felfogásunk jobb megértéséhez tehát visszanyúlunk a megszerzett drámai tapasztalatokhoz, amelyek tanulságai máig kihatnak a döntéshozók, elemzők, tanácsadók gondolkodására, és beépültek a társadalom kollektív emlékezetébe. A kifejlett kapitalizmus időszakában a korszak meghatározó gazdaságelméleti munkái (a „klasszikusok”) az egyensúly fogalmáról, a piaci árak önszabályozó természetéről szóltak ugyan, az emberek mégis azt látták, hogy rendszeresen és nem csökkenő intenzitással gazdasági krízisek alakultak ki. A ciklikus túltermelési válság jelensége már az 1870-es évektől megjelent az iparilag fejlett gazdaságokban.1 A gazdasági liberalizmus értékeit képviselő politikai osztály, a működőképes alternatívát maga előtt nem látó társadalom eleinte az élet tényeként elfogadta a vezető államokban, hogy a lendületes növekedés időként visszaesésbe vált át. A szabadpiaci korszakot azután megtörte az első világháború. A gazdasági rendszer nem tudott utána teljesen visszaállni; ez azonban nem meglepő, mert minden társadalmi kataklizmát követően módosulnak a viszonyok. A békegazdaságra visszatérve jött ugyan még egy nagy gazdasági és pénzügyi fellendülés a világ meghatározó térségeiben, de hirtelen fordulat állt be 1929-ben a New York-i tőzsdei krach nyomán.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero