Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


Az el nem bírált határozat mint a perújítás lehetséges alapja

A Pp. 393. §-ában és 427. §-ában rögzített szabályok értelmében a perújítás alapvetően ténybeli természetű okok miatt, az alapeljárás ténybeli hibáinak kiküszöbölése érdekében, illetőleg a perújítási kérelem előterjesztője által elszenvedett alapjogi sérelem vagy bizonyos lényeges eljárási szabálysértések orvoslása céljából vehető igénybe. Jogkérdésben, az anyagi jogi szabályok téves alkalmazása vagy a Pp. 393. §-ában nem említett eljárási szabálysértések miatt perújításnak nincs helye.1 Erre akkor sincs lehetőség, ha a perben felmerült jogkérdésben a Kúria időközben eltérő tartalmú iránymutatást fogadott el, vagy jogegységi határozatot hozott.2 Az ügy érdemére kiható jogalkalmazási hibák orvoslására ugyanis a rendkívül perorvoslatok közül nem a perújítás, hanem a Pp. XXIX. fejezetében szabályozott felülvizsgálat szolgál. Nem ad alapot a perújítási kérelem előterjesztésére az sem, ha a jogerős ítélet alapjául szolgáló jogszabályok időközben megváltoztak.3 Az alapügyben alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét állítva – a Pp. 427. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetkörön kívül – szintén nincs lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére.4

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave