Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


A tényleges érvényesülés és a hatékony bírói jogvédelem elvének elhatárolása

Az Orrizonte-ügyben az volt a fő kérdés, hogy az uniós jognak megfelel-e az a nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatoknál magasabb eljárási illeték megfizetését írja elő, mint a más szintén közigazgatási ügyekben előterjesztett kérelmeknél. Az olasz közigazgatási eljárásban ugyanis a tételes illeték összege 650 euró, ám ha közbeszerzési eljárásban terjesztenek elő jogorvoslatot, akkor a fizetendő összeg sávosan van meghatározva 2000 és 6000 euró között. A másik probléma az ún. halmozott illetékekkel volt kapcsolatos, ugyanis a közbeszerzési eljárásból kizárt vállalkozásoknak az olasz jog értelmében vitatniuk kell mind a közbeszerzési eljárásban részt vevők kiválasztásáról szóló határozatot, mind magát a szerződés odaítélését. Ezen túlmenően az ajánlatkérő szervek gyakran hoznak egyéb határozatot, például az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz való hozzáférés tekintetében, és ezeket külön kell vitatni a közigazgatási bíróságok előtti eljárás során. Az olasz jog szerint ezek mindegyike új keresetnek minősül, amely ugyanakkora kiegészítő illetékfizetési kötelezettséget eredményez, mint amekkorát az eredeti keresettel összefüggésben megfizettek. A kérdést előterjesztő bíróság szerint ez a nemzeti szabályozás korlátozza a bíróság előtti keresetindítási jogot, a bírósági felülvizsgálat hatékonyságát, hátrányos megkülönböztetésben részesíti a gyenge pénzügyi kapacitással rendelkező gazdasági szereplőket a jelentős pénzügyi kapacitással rendelkező gazdasági szereplőkhöz képest.

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave