Tartalomjegyzék

• Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightI. Bevezetés
  • 1. A kutatás háttere
  • 2. A kutatás célkitűzései
  • 3. A könyv felépítése
  • 4. A kutatás módszertana és a felhasznált források
• II. Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének fejlődési korszakai az EUB gyakorlatában
• chevron_rightIII. Első korszak – a tagállami autonómia széles körű elismerése
  • 1. Az első korszak értékelése
• chevron_rightIV. Második korszak – növekvő uniós jogvédelmi hatáskör
  • 1. Az Emmott-ítélet és utóélete
  • 2. A tagállami kártérítési felelősség megállapíthatóságának jelentősebb állomásai az EUB gyakorlatában
  • 3. Az ideiglenes intézkedés
  • 4. Az uniós jog alkalmazása hivatalból
  • 5. Az integráció hatása az EUB joggyakorlatára
  • 6. A második korszak értékelése
• chevron_rightV. A harmadik korszak: az egyensúly keresése
  • 1. Az integráció hatása
  • 2. A tagállami kártérítési felelősség továbbfejlődése: a Köbler-doktrína
  • chevron_right3. Van-e lehetőség perújításra az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással?
    • 3.1. Bevezetés: a szabályozás változásai
    • 3.2. Az EUB joggyakorlata
    • chevron_right3.3. A magyar joggyakorlat
      • 3.3.1. A perújítás
      • 3.3.2. Az el nem bírált határozat mint a perújítás lehetséges alapja
      • 3.3.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás jellege és célja a perújítás szempontjából
      • 3.3.4. A Szakértői Javaslatban megfogalmazott álláspont
    • 3.4. Következtetések
    • 3.5. Felülvizsgálat
    • 3.6. Egyenértékűség az Alkotmánybíróság és az EJEB ítéletével?
    • 3.7. A perújítással kapcsolatos álláspontok összegzése
  • chevron_right4. Fogyasztói jogok érvényesítése – a magyar jog keretei
    • 4.1. Az illetékességi kikötés tisztességtelensége
    • 4.2. A VB Pénzügyi Lízing-ügy
    • 4.3. A választottbírósági kikötés mint tisztességtelen szerződési feltétel
    • 4.4. A kérelemhez kötöttség
    • 4.5. A bíróságok feladata a jogorvoslati eljárásban
    • 4.6. A tényleges érvényesülés elvének félreértelmezése a tisztességtelen szerződési feltételek megítélésénél
  • 5. A harmadik korszak értékelése
• chevron_rightVI. Az egyenértékűség elve
  • chevron_right1. A nulladik kérdés: van-e uniós szabály?
    • 1.1. A rendeletek
    • 1.2. Az irányelvek
    • 1.3. Az EUB joggyakorlata
  • chevron_right2. Az egyenértékűség elve a gyakorlatban
    • chevron_right2.1. Összehasonlíthatóság
      • 2.1.1. A belső kereset
      • 2.1.2. A hasonló kereset
      • 2.1.3. Az összehasonlításból eredő gyakorlati nehézségek
    • 2.2. Kedvezőtlenebb-e?
• chevron_rightVII. A tényleges érvényesülés elve
  • 1. A hatékony bírói jogvédelem elve Lisszabon után
  • chevron_right2. A tényleges érvényesülés és a hatékony bírói jogvédelem elvének elhatárolása
    • 2.1. Összegző megállapítások a két elv elhatárolásával kapcsolatban
  • chevron_right3. A tényleges érvényesülés elve az EUB gyakorlatában
    • 3.1. Nem lehet gyakorlatilag lehetetlen
    • chevron_right3.2. Nem teheti rendkívül nehézzé
      • 3.2.1. Az eljárási határidők megítélése az EUB gyakorlatában
      • 3.2.2. Mitől észszerű egy határidő?
      • 3.2.3. Az átmeneti rendelkezések esetén alkalmazandó határidő
      • 3.2.4. A szubjektív jogorvoslati határidő és a tagállami bíróság mérlegelési jogköre
    • 3.3. Eljárási illeték – kötelező jogi képviselet – földrajzi távolság
    • 3.4. A mértéktelenül drága eljárás
  • 4. Tényleges érvényesülés, de nem mindenáron: az eljárási észszerűség vizsgálata
  • 5. Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének egymáshoz való viszonya
• chevron_rightVIII. Van-e a tagállamoknak eljárási autonómiájuk?
  • 1. Az eljárási autonómia dogmatikai alapja
  • 2. Az „eljárási autonómia” fogalma az EUB joggyakorlatában
  • 3. Következtetések az eljárási autonómia fogalma kapcsán
• chevron_rightIX. Következtetések
  • 1. A jogtörténeti fejlődésből levonható következtetések
  • 2. Az egyenértékűség elvével kapcsolatos következtetések
  • 3. A tényleges érvényesülés elvével kapcsolatos következtetések
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//