Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


Az „eljárási autonómia” fogalma az EUB joggyakorlatában

Általánosságban elmondható, hogy a 2000-es évek elejéig az EUB határozataiban, a bíróság jogi érveléseként nem szerepelt a „tagállami eljárási autonómia” fogalma.1 Az elemzés során az EUB határozatainak több nyelvi változatát is átvizsgáltam: az angol megfelelőjeként „procedural autonomy”, a német nyelvben a „Verfahrensautonomie”, vagy a francia „du l’autonomie procédurale des États membres” használt kifejezés sem szerepelt az EUB nyelvezetében. Még azokban a mérföldkőnek tekintett ítéletekben sem használta az EUB ezt a fogalmat, amelyek egyes szerzők2 szerint alapjában véve befolyásolták a tagállamok eljárási autonómiájának megítélést az uniós jogalkalmazásban. Említhetjük ebben a körben a Rewe/Comet-ítéleteket3 vagy a későbbi – az EUB tagállami eljárásjogba történő behatása szempontjából – jóval aktívabb és meghatározó korszakból ismert Emmott-4, Factortame- és Van Schijndel-ügyeket5. A 2000-es évek elejéig az „eljárási autonómia” fogalma főként a jogirodalomban volt ismert, az EUB eljárási kérdéseket érintő ítéleteit elemző szakirodalom használta és alkotta meg, sokkal kevésbé volt jelen a bíróság nyelvezetében.

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave