Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra
Irodalomjegyzék
Tartalomjegyzék
- Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- I. Bevezetés
- II. Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének fejlődési korszakai az EUB gyakorlatában
- III. Első korszak – a tagállami autonómia széles körű elismerése
- IV. Második korszak – növekvő uniós jogvédelmi hatáskör
- V. A harmadik korszak: az egyensúly keresése
- 1. Az integráció hatása
- 2. A tagállami kártérítési felelősség továbbfejlődése: a Köbler-doktrína
- 3. Van-e lehetőség perújításra az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással?
- 4. Fogyasztói jogok érvényesítése – a magyar jog keretei
- 4.1. Az illetékességi kikötés tisztességtelensége
- 4.2. A VB Pénzügyi Lízing-ügy
- 4.3. A választottbírósági kikötés mint tisztességtelen szerződési feltétel
- 4.4. A kérelemhez kötöttség
- 4.5. A bíróságok feladata a jogorvoslati eljárásban
- 4.6. A tényleges érvényesülés elvének félreértelmezése a tisztességtelen szerződési feltételek megítélésénél
- 4.1. Az illetékességi kikötés tisztességtelensége
- 5. A harmadik korszak értékelése
- 1. Az integráció hatása
- VI. Az egyenértékűség elve
- VII. A tényleges érvényesülés elve
- 1. A hatékony bírói jogvédelem elve Lisszabon után
- 2. A tényleges érvényesülés és a hatékony bírói jogvédelem elvének elhatárolása
- 3. A tényleges érvényesülés elve az EUB gyakorlatában
- 4. Tényleges érvényesülés, de nem mindenáron: az eljárási észszerűség vizsgálata
- 5. Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének egymáshoz való viszonya
- 1. A hatékony bírói jogvédelem elve Lisszabon után
- VIII. Van-e a tagállamoknak eljárási autonómiájuk?
- IX. Következtetések
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 610 8
Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával. Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben. Dr. Osztovits András
Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero