Pintér Tünde Kornélia

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon


Az attitűd fogalma

Az attitűdkutatás a 20. század elején vette kezdetét, amely kiemelt figyelmet kapott a szociálpszichológiai és személyiség-lélektani kutatásokban. Az attitűd kifejezés a latin aptus szóból származik, jelentése „valamire való alkalmasság, megfelelőség”, míg rokon formája az aptitude „az akcióra való készültség szubjektív vagy mentális állapotát jelenti” (Halász–Hunyadi–Marton 1979, 42.). Ebből kifolyólag az attitűdnek több jelentése is van: mentális hajlam és motoros beállítódás. Az első alapvetően a mentális attitűdökre vonatkozik, míg a második jelentés a motoros attitűdöket foglalja magában. Az attitűd mind a mai napig megőrizte mindkét jelentését.

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 611 5

Zeneoktatásunk hanyatló állapota, melyet a kutatók elsősorban a zenei élmények hiányával, az ének-zene tantárgy alacsony presztízsével, valamint a tanulók klasszikus zenéhez fűződő negatív attitűdjével magyaráznak, számos elemzés és tanulmány tárgya. Pintér Tünde Kornélia kötetének célja e jelenség vizsgálata, az iskolai és iskolán kívüli zene megítélésével kapcsolatos álláspontok áttekintése egy, általános és középiskolai tanulók, szüleik és pedagógusok körében végzett kutatás nyomán. A szerző nem csupán az iskolai és iskolán kívüli zenehallgatás közötti különbségeket sorakoztatja fel, de olyan kérdésekre is kitér, amelyek például az énektanárok megítélésével, a zenetagozatos és nem zenetagozatos tanulók attitűdkülönbségeivel vagy a diákok könnyűzene iránti érdeklődésével kapcsolatosak. E kötet tehát a zenei nevelés helyzetéről, a zenei preferenciák kialakulásáról szóló mély, alapos elemzésnek tekinthető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pinter-a-zenei-neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave