Tartalomjegyzék

• Szlovákia királyt választ • A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez
• Impresszum
• chevron_rightBevezetés
  • Emlékezet: felülről épített politika és alulról épülő kultúra
  • Ítéletalkotás a történelemről?
• chevron_rightA honfoglalás korának szlovák olvasata
  • Ószlovákok voltak-e a morvák?
  • A Kis-Balaton ószláv civilizációjának mai tanulságai
  • Szőke szkíták, avar divatot követő szlávok • Eredettörténetek ingoványos talajon
  • Morva–magyar szövetségek és háborúk
  • Magyar–szlovák konfliktusspirál a „történelmi jogok” körül
  • Ősi eredeztetés – koravén nemzet
  • Harcias szlávok, háborút kerülő magyarok
• chevron_rightA Magyar Királyság megalapítása
  • A morva kultúrfölény és a morva–szlovák kulturális folyamatosság teóriája
  • A magyar államszervezés mint multietnikus vállalkozás
  • Nyitrai dukátus: szláv fejedelemség Magyarországon belül?
  • Vazul és a szlovákok: új eredetmondák felnövőben
  • Továbbélt-e a morvák emléke a középkorban?
  • Kettős kereszt a városi címerekben: szlávokról üzenő jelképek?
  • A korona mint szlovák jelkép
• chevron_rightEgyüttélés a Magyar Királyságban
  • Etnikai viszonyok az északi Kárpátokban • Vita a magyarokkal a szlovák történelemkönyvekben
  • A szlovienek • A szlovákok őseiről egy középkori pozsonyi szótárban
  • A bártfai rablók levele • Széttartó nyelv, széttartó identitás
  • Fából faragott Árpád-házi királyok
  • Csák Máté • Magyar ember szláv országa
  • Az Anjouk kultusza és a szláv nyelvi küzdelmek a városokban
  • A cseh husziták útja a fekete seregig
  • Szent Vencel • A cseh-szlovák összetartozás elkallódott szobra
  • Mátyás király helye az első szlovák nyelvemlékben
  • A török kor • A szlovákság mint a kereszténység védőbástyája
  • Cseh–szlovák–magyar szimbiózis a vallásháborúk korában
  • Kikért harcoltak a „tót kurucok” Rákóczi seregében?
  • A történelem első szlovákja: betyár vagy tanár?
  • Az együttélés évszázadainak újrafelfedezése a szlovák közbeszédben
  • Turóc megye a Google térképén
  • Szlovák várfelújító mozgalmak az ezredfordulón
  • Pozsonyi vár: bontásra ítélt épületből az ország jelképe
• chevron_rightNemzeti mozgalmak a Magyar Királyságban
  • Szlovák légiók Kossuth ellen
  • A Kossuth család szlovák ága
  • Habsburg-kultusz a szlovákok között
  • Asszimiláció szlovák szemmel: magyarosodás versus magyarosítás
  • Kivándorló szlovákok: névtelen emberek világhírű fotókon
  • Az első világháború és a szlovákok
  • Trianon és a szlovák történelmi tér
  • A helytörténet romjai a nagy nemzeti narratívák alatt
• chevron_rightA közös királyság után
  • Magyarok vagy szlovákok bomlasztották fel Csehszlovákiát?
  • A bécsi döntés mint területvesztési trauma
  • Beneš-dekrétumok: időzített bomba a jogrendben
  • Szlovák szövegek a dekrétumokról és kitelepítésekről
  • Szlovák múltkép a dekrétumokról és kitelepítésekről
  • Új szlovák olvasnivalók a jogfosztottságról
  • Bocsánatkérés mint csodavárás
• chevron_rightSzlovák fogalmak a Magyar Királyságról
  • A Magyar Királyság mint „ugor birodalom”
  • Sértő-e a „Felvidék” kifejezés?
  • Szlovákia: országnév és földrajzi név egyszerre
  • Híradás a szlovákok földjéről a 15. századi Konstanzból
  • Pressburg szlovákul
  • A történelmi személynevek írásmódja
• Végszó • Közös ellenség helyett közös örökség
• Irodalom
• Képjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//