Kollai István

Szlovákia királyt választ

A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez


Harcias szlávok, háborút kerülő magyarok

Talán túl nagy ívnek tűnik a morva korszak történelmi homályától eljutni a mai Szlovákia társadalmi kohéziójának hiányosságaihoz, de érdemesnek tűnik rávilágítani arra, hogy inkább aktuálpolitikai okai voltak a nagymorva múltkép ragyogó színekben történő felfestésének, mint szakmai mozgatórugói – még akkor is, ha lehet mögé szakmai ismeretanyagot is tenni. Ezek a politikai motivációk sokban a szlovákság szomszédnépeivel, elsősorban a magyarsággal szembeni presztízsharcból fakadtak, akikkel a 18–19. században még fajsúlyos ősiség-vitákat kellett folytatni. A nagymorva múlt „szlovakizációja” a szomszédoktól – elsősorban a magyaroktól – való kulturális elkülönülés, a velük szembeni ősiség (és felsőbbrendűség) forrásaként szolgál a közemlékezet számára. A nagymorva tradíció „exkluzív formát” adott a szlovák önképnek a többi nemzettel szemben, és mint elhatároló mechanizmus működött, illetve működik.1 Mindez viszont koravénné és merevebbé is tette a szlovák önképet.

Szlovákia királyt választ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 600 9

„Legyen merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak” – mondta a szlovák miniszterelnök a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. „Ne féljünk felvállalni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Egy birodalom részei voltunk, amelyet olyan jelentős uralkodók vezettek, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia. Ők a mi királyaink is voltak..." – ez pedig a szlovák házelnöktől hangzott el Szlovákia függetlenné válásának tizedik évfordulóján.

A magyar olvasó számára talán szokatlan hangok ezek, azonban a mai szlovák közéletben nem ritka, hogy a Magyar Királyság történelmére a szlovák múlt részeként hivatkoznak. Nem volt ez mindig így: ezekre az évszázadokra sokáig őseik „ezeréves rabságaként” tekintett a szlovákok jelentős része. Mára a múltról alkotott szlovák kép megváltozott, színesebb lett, több hang érvényesül benne, sokfajta gondolat fér el egymás mellett. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy e hangokat tolmácsolja a magyar olvasók felé. Bizonyára lesz köztük, ami a magyar fül számára idegennek, ellenségesnek hat, de olyan is, ami szimpátiát kelt.

Mindeközben a magyar olvasók előtt olyan kultúrtörténeti érdekességek is feltárulnak a Magyar Királyságról, amelyek nem általánosan ismertek: például, hogy középkori hegyi rablók korabeli szlovák nyelven írtak zsarolólevelet Bártfának; hogy Mátyás egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket vagy hogy szlovákul is születtek a törökellenes harcokról írt históriás énekek.

E könyvből tehát nemcsak a „szlovákok titkairól”, de saját történelméről is sok újdonságot tudhat meg a magyar olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kollai-szlovakia-kiralyt-valaszt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave