Magyar Királyság, Felvidék, Szlovákia: a térséggel kapcsolatos legfontosabb történelmi fogalmak fordítása magyar és szlovák nyelv között mind nehéz, jelentéstartalmuk mind vitákkal terhelt. És ezzel még a sor nem ért véget: Szlovákia fővárosának elnevezése is ellenérzéseket tud kiváltani a magyar közönségben, elsősorban amiatt, hogy a szlovák nyelv a Bratislava terminust használja Pozsonyra a középkorról vagy kora újkorról szóló szövegekben, miközben a szót az 1840-es években alkották meg, és akkor sem vált közismertté. A Bratislava városnevet a reformkor alatt éledező szlovák nemzeti mozgalom tagjai találták ki és kezdték használni az addigi Prešporok helyett, ami a német Pressburg szlovákosított változata. A „Bratislava” a városnak egy 10. századi forrásban felbukkanó elnevezéséből (Breslauspurc) lett kialakítva, ami „Breszlav váraként” értelmezhető, és így egy akkori szláv várúrra utal. Az új kifejezés az 1840-es években végül nem rögzült a szlovák közbeszédben, de az első világháború után, Csehszlovákia létrejöttével végül ez lett a hivatalos szlovák városnév.1 Ez alapján tehát retrospektívnek és erőltetettnek tekinthető a Bratislava szó 1918 előtti, különösen pedig a 19. század előtti használata; a történelmi szakkönyvek és tankönyvek mégis sokszor ezt a kifejezést használják. A tankönyvekben a „Prešporok” elnevezés korábban csak véletlenszerűen került elő: amikor például a szlovák nyelv kodifikálása körüli viták során megemlítik az első szlovák folyóiratot (Prešpurské noviny, azaz Pozsonyi Újság).2 A rendszerváltás utáni tankönyvekben már röviden figyelmet fordítanak a Bratislava szó történetének bemutatására is: eszerint a Bratislava elnevezést a 19. század közepén használták, de később, a század második felében a szlovákok visszatértek a Prešporok és a magyar Pozsonyból képzett Požún szó használatára.3 (Sőt, az ezzel együtt hivatalos tanítási segédanyagnak nyilvánított atlasz a 19. század végéig a „Prešporok” kifejezést használja, és csak a dualizmus korától bukkan fel a „Bratislava” elnevezés.4)