Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a 2016-ban világszerte elszenvedett 56,9 millió haláleset több mint a feléért (54%) a 10 leggyakoribb halálok tehető felelőssé. Az ischaemiás szívbetegség és a stroke a világon a vezető halálokok, összesen 15,2 millió halálesetet jelentettek 2016-ban. Ezek a betegségek az utóbbi 15 évben világszerte a vezető halálokok maradtak. A 10 leggyakoribb halálokok között tartjuk számon pl.: az ischaemiás szívbetegségeket, a stroke-t, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), az alsó légúti fertőzéseket, az Alzheimer-kórt, illetve egyéb demencia formákat, a trachea-bronchus-, illetve tüdődaganatokat, a diabetes mellitust, illetve a baleseteket.1 Magyarországon a vezető halálokok (gyakorisági sorrendben): az ischaemiás szívbetegségek, a stroke, illetve a hörgő- és tüdődaganatok. 2016-ban közel 63 ezer ember hunyt el szív-érrendszeri betegség és 33 ezer ember pedig daganatos megbetegedés következtében hazákban2,3. Az agyi érkatasztrófa után a betegeink egyharmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul. A stroke miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk4. A krónikus nem fertőző megbetegedések prevalenciája az életmódra vonatkozó intervenciókkal, valamint a megfelelő módon és időben elvégzett szűrővizsgálatokkal hatékonyan csökkenthető lenne. Ezek végrehajtására a legalkalmasabb helyszín pedig az alapellátás. A képzéssel fel kell készíteni az alapellátásban dolgozó kollégákat a népegészségügyi szemlélet kialakítására, a szűrési módszerek elsajátítására, a megfelelő intervenciók alkalmazására, hogy csökkenteni tudjuk a fenti halálokokat.