Krepsz Valéria

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban


Kísérleti személyek

Kutatásunkban összesen hatvan, életkoronként húsz-húsz gyermek vett részt. Az adatközlők három korcsoportból kerültek ki: 4;0–4;3; 5;0–5;3 és 6;0–6;3 évesek voltak. Az életkori határok hónap szerinti meghatározása a megfelelő életkori elhatárolódást segítette. Minden korcsoportban azonos volt a nemek aránya: tíz lány és tíz fiú beszélő anyagát dolgoztuk fel. A gyermekek három XVII. kerületi óvodából, azok különböző óvodai csoportjaiból kerültek ki. (Annak, hogy a gyermekek összesen kilenc különböző óvodai csoportból kerültek ki, több oka volt. Részben alacsony volt a szülői támogatottság egy-egy intézményen és csoporton belül, részben az életkori és nemi kiegyenlítettséghez szükséges adatközlői csoportokat csupán ilyen sok gyermek közül sikerült kiválasztani.) A kutatásban részt vevő gyermekek kiválasztásához a szülők/gondozók és a pedagógusok segítségét kértük. A szülőkkel anamnézislapot töltettünk ki, ami alapján igyekeztünk figyelmet fordítani arra, hogy 1) hasonló szociális háttérrel rendelkező gyermekeket vonjunk be a vizsgálatba, 2) kizárjuk azokat a gyermekeket, akik valószínűsíthetően elmaradást vagy zavart mutatnak akár a beszédprodukció, akár a beszédpercepció területén. Az óvónők és a gondozók segítettek a szülői anamnézislapok validálásában, valamint abban, hogy a felvételek elkészítéséhez elsőként a kommunikatívabb és bátrabb gyermekeket válasszuk ki, így példát mutatva az esetleg bátortalanabb gyermekek számára. A felvételeket több részletben, 2015 májusa és 2016 májusa között rögzítettük. A gyermekek a felvett anamnézis, valamint a szülők/gondozók, illetve az óvónők és óvodapedagógusok beszámolója szerint 1) tipikus fejlődésűek, ép hallók és életkoruknak megfelelő értelmi képességűek voltak. 2) Mindannyian időre és megfelelő súllyal születtek. 3) Korábban nem vettek részt logopédiai fejlesztésen, a vizsgálat idején sem jártak ilyenre, és az óvodai logopédus részéről sem volt ilyen jellegű javaslat. 4) A korábbiakban nem volt sem hosszan tartó felső légúti betegségük, sem pollenallergiájuk. 5) Minden gyermek, valamint a szülők és a gondozók is egynyelvű magyar beszélők voltak, akik nem éltek korábban külföldön.

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 642 9

A jelen monográfia a 4 és 6 éves gyermekek közléseinek akusztikai vetületét vizsgálja az időzítési és a spektrális jellemzők elemzése alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan változnak a fenti paraméterek óvodás korban, keresztmetszeti összevetés alapján felnőttnyelvi értékekkel összevetve. A kutatás fontosságát az adja, hogy a beszédképző szervek a közlések létrehozása során egymással finoman összehangolt mozgást végeznek. Kezdetben a gyermekek artikulációja nagy és még kevésbé pontos mozdulatokból épül fel, a motoros vezérlés gyakorlatlanságából adódóan gyakori a célalulmúlás beszédükben. Később a beszédképző szervek anatómiai szempontból az életkor előrehaladtával méretükben és működésükben is változnak, a gyermekek artikulációja akusztikai-fonetikai szempontból a felnőttekéhez hasonlóvá válik. A monográfiában bemutatott elemzés új információkkal szolgál a gyermeknyelvi sajátosságok leírásához, gazdagítja az anyanyelv-elsajátítás viszonylag kései szakaszáról szerzett tudásunkat, így mind a nyelvészek, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődésére számot tarthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krepsz-a-spontan-beszed-akusztikai-jellemzoinek-valtozasa-ovodaskorban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave