Krepsz Valéria

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban


Artikulációs tempó

A négyéves gyermekek átlagos artikulációs tempója 7,2 hang/s volt (SD: 2,5 hang/s) (3. ábra). A leglassabban beszélő gyermek átlagosan 5,6 hang/s-mal artikulált (SD: 2,8 hang/s), a leggyorsabban beszélő adatközlő pedig négy beszédhanggal többet, átlagosan 9,5 beszédhangot ejtett másodpercenként (SD: 2,9 hang/s). Noha a magyar szakirodalomban ismereteink szerint korábban nem mértek artikulációs tempót négyéves beszélők spontán megnyilatkozásai alapján, az egy három- és egy hatéves beszélő (Gósy 1997b) értékeivel való összevetés alátámasztja az anyanyelv-elsajátítás során feltételezett gyorsulási tendenciát, ugyanis a hároméves beszélőnél (6 hang/s) gyorsabb, míg a hatéves beszélőnél (8 hang/s) lassabb tempó jellemezte a jelen kutatásban részt vevő négyéveseket. Az összevetés értékét azonban erősen korlátozza a kis adatközlői szám, valamint a keresztmetszeti vizsgálat módszere. Nemzetközi longitudinális kutatások eredményei ugyanis nem támasztják alá az artikulációs tempó fokozatos és állandó növekedését 4–6 éves kor között (Walker–Archibald 2010). Ezenkívül jelen kutatás eredményei is jelentős egyéni különbségeket igazoltak a beszélők között.

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 642 9

A jelen monográfia a 4 és 6 éves gyermekek közléseinek akusztikai vetületét vizsgálja az időzítési és a spektrális jellemzők elemzése alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan változnak a fenti paraméterek óvodás korban, keresztmetszeti összevetés alapján felnőttnyelvi értékekkel összevetve. A kutatás fontosságát az adja, hogy a beszédképző szervek a közlések létrehozása során egymással finoman összehangolt mozgást végeznek. Kezdetben a gyermekek artikulációja nagy és még kevésbé pontos mozdulatokból épül fel, a motoros vezérlés gyakorlatlanságából adódóan gyakori a célalulmúlás beszédükben. Később a beszédképző szervek anatómiai szempontból az életkor előrehaladtával méretükben és működésükben is változnak, a gyermekek artikulációja akusztikai-fonetikai szempontból a felnőttekéhez hasonlóvá válik. A monográfiában bemutatott elemzés új információkkal szolgál a gyermeknyelvi sajátosságok leírásához, gazdagítja az anyanyelv-elsajátítás viszonylag kései szakaszáról szerzett tudásunkat, így mind a nyelvészek, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődésére számot tarthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krepsz-a-spontan-beszed-akusztikai-jellemzoinek-valtozasa-ovodaskorban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave