Horkai Anita, Nagy Éva, Pálvölgyi Miklós, Vingender István

Egészség és társadalom


Szegregáció és integráció kérdései

Folyamatos vita folyik arról, hogy a hátrányt szenvedő társadalmi csoportok esélyeinek kiegyenlítésére mely módszerek az inkább megfelelőek. Azok, amelyek az érintettek igényeit a többségtől elkülönítve (szegregálva), adott esetben szakértelmet és forrást koncentrálva elégítik ki (ennek nyomán jönnek létre az egyes fogyatékossági típussal élő gyerekeket egymástól és a nem fogyatékkal élő gyerekektől külön nevelő iskolák vagy a cigány osztályok). Vagy azok, amelyek a különböző igényű emberek problémáit integráltan, együtt igyekeznek megoldani (pl. fogyatékkal élő és nem fogyatékkal élő gyerekeket együtt nevelő, integráltan oktató osztályok). Bár nehéz érvelni az integráció ellen és a szegregáció mellett, de annyi bizonyos, hogy egyik sem lehet abszolút értelemben jó vagy rossz. Az integratív megoldások mellett szóló fontos megállapítás, hogy az érintetteken kívül a közösség is gyarapszik (erőforrásaiban, produktivitásában, stratégiáiban, alkalmazkodóképességében) általuk, hiszen a társadalmi peremhelyzetbe került, kirekesztett csoportok tagjait (legyen szó fogyatékkal élőkről, hajléktalanokról, valamely kisebbséghez tartozókról, bevándorlókról) a befogadáson keresztül visszahelyezi egyéni-közösségi jogaikba. (Kálmán–Könczei 2002) Az esélyek egyenlőségének biztosítása – a fogyatékkal élők esetében is – egy befogadó társadalom keretein belül működhet igazán, amelynek eszköze lehet az integrált oktatás vagy az integrált munkahely.

Egészség és társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 644 3

A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás. Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb. Lényegét tekintve azonban e tudományelméleti és tematikai változás célja és oka az a meggyőződés, hogy az egészségügyben dolgozók, s különösen az orvos munkáját támogató, gyakran a beteggel közvetlenebb kapcsolatban lévő ápolók, dietetikusok, védőnők és gyógytornászok egyik legfontosabb feladata, hogy megértsék a beteg gondolkodását, segítsék eligazodását a betegségéről való ismeretek és a gyógymódok olykor elég viharos tengerén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/egeszseg-es-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave