Horkai Anita, Nagy Éva, Pálvölgyi Miklós, Vingender István

Egészség és társadalom


A szociális reprezentáció elmélete

A szociális reprezentáció elmélete azért jelenthet egyfajta elméleti keretet számunkra, mert azokat a folyamatokat (is) vizsgálja, amelyek keretében egy tudományos elmélet a mindennapi gondolkodás (common sense) részévé válik, érzékeltetve azokat a – már említett – változásokat, amelyek a tudomány és a hétköznapi „józan ész” viszonyában végbementek az elmúlt két évszázadban. A szociális reprezentációk a mindennapi élet kommunikációjában kialakuló koncepciók, magyarázatok az élet valamely területéről, az új, ismeretlen jelenségekről, amelyek eredeti forrása ma már gyakran a tudomány. Ez teszi lehetővé, hogy az elméleti tudás a hétköznapi életet befolyásolni képes, cselekvésre ösztönző s egyben e cselekvést irányító szerepre tegyen szert. E reprezentációk azonban nem pontos másai a tudományos elméletnek, a kollektív értelmezésben módosulhat, egyes elemei kiemelt fontosságúak lesznek, mások pedig elveszthetik jelentőségüket. Az átalakulásban jelentős szerepet játszik a fogalmi hálót befogadó, illetve megalkotó, alakító csoport társadalmi státusza, kulturális mintái. Emiatt ugyanaz az elmélet más-más társadalmi csoportban vagy kulturális mezőben eltérő értelmezést kaphat. (Ez az egyik lényeges különbség a szociális reprezentáció és a durkheimi kollektív tudat között.)

Egészség és társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 644 3

A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás. Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb. Lényegét tekintve azonban e tudományelméleti és tematikai változás célja és oka az a meggyőződés, hogy az egészségügyben dolgozók, s különösen az orvos munkáját támogató, gyakran a beteggel közvetlenebb kapcsolatban lévő ápolók, dietetikusok, védőnők és gyógytornászok egyik legfontosabb feladata, hogy megértsék a beteg gondolkodását, segítsék eligazodását a betegségéről való ismeretek és a gyógymódok olykor elég viharos tengerén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/egeszseg-es-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave