A nettó jelenérték számításon túl az általános vállalati gyakorlat szerint a vállalati gazdasági elemzések, riportok szerves részét képezik a beruházási projekt egyes paramétereinek változásaira való érzékenységet mérő érzékenységvizsgálatok (sensitivity analysis). E vizsgálatok lényege, hogy miután elkészült a beruházás szakértői becslésekre alapozott gazdasági modellje, megvizsgáljuk, hogy az abban szereplő egy-egy alapadat százalékos változása mekkora százalékos változást okoz a projekt egészének értékteremtő képességében.1 Kiválasztunk tehát jellegzetes tervezési paramétereket (pl. eladási volumen, eladási ár, fenntartási költségek, eszközök maradványértéke, infláció, tőkeköltség stb.), majd egyenként megvizsgáljuk, hogy ezek esetleges változásaira mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke. Ezzel a módszerrel kiszűrhetjük azokat a tényezőket, amelyek kockázatossága döntően meghatározza a projekt egészének kockázatosságát. Ezután megismerve a kritikusabb tényezőket tovább részletezhetjük, pontosíthatjuk azok becsléseit, számításait. A kritikusabb paraméterek megismerése azért is hasznos, mert a projekt megvalósítása, működtetése során tisztában leszünk azzal, hogy elsősorban mely részleteken „úszhat el” a projekt, így ezekre fokozottabban ügyelhetünk.