Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.

Stratégiai szempontok

A digitalizációs erőfeszítések stratégiai irányítására és koordinálására számos különböző megoldással találkoztunk (ld. 1. táblázat). A vizsgált vállalatok több mint felénél létezik explicit vállalatcsoport szintű digitalizációs stratégia. Ugyanakkor negyedüknél csak implicit formában, a többi cégnél pedig egyáltalán nem létezik. Ezzel kapcsolatban nem találtunk szektorbeli sajátosságokat. Mint ahogyan a centralizáció szintjében sem. A vállalatok egynegyedénél erősen központosított ez a tevékenység, és kevés a lehetőség az önálló kezdeményezésre (például a kis egységekkel rendelkező kiskereskedelemben). De 40%-uknál kiegyensúlyozott a helyzet, azaz a központi direktívák és a helyi kezdeményezések egymással párhuzamosan léteznek. És a maradéknál teljes a decentralizáció. Meglátásunk szerint ez időben is változik, ahogy a digitalizáció halad előre, egyre nagyobb a centralizáció és a központi stratégia felé az elmozdulás. Témánk szempontjából a leányvállalatoknak akkor van a legnagyobb lehetőségük a fejlődésre, ha kapnak teret, némi önállóságot, amit persze ki is kell használni. Az eredmények alapján, ha nem is minden vállalatnál, de ez a lehetőség adott.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9

Gazdaság Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero