Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette (szerk.)

Az addiktológia alapjai IV.

Viselkedési függőségek


Epidemiológia

Elképzelhető, hogy a fogyasztói társadalom elterjedésével, az irodai-szolgáltató szektorban dolgozók számának folyamatos emelkedésével, a technikai-informatikai tudás rohamos fejlődésével párhuzamosan a munkafüggőség egyre gyakoribb problémává válik. A hétköznapi emberek munkafüggőséggel kapcsolatos nagy érdeklődése is talán erről tanúskodik, ahogy erre utaltunk tanulmányunk elején, az internetes keresőoldalon megjelent találatok számának elemzése során. Mindazonáltal a munkamánia tényleges elterjedtségéről, a probléma nagyságáról jelenleg gyakorlatilag semmit sem tudunk. A tudományos írásokat, kutatásokat felölelő kereső adatbázisokban ugyanis nem találunk olyan vizsgálatokat, amelyek a zavar elterjedtségét térképezik fel. Egyetlen, 1998-ban készült kanadai vizsgálatról tudunk, amely reprezentatív mintán, a normál felnőtt lakosság körében próbált valamilyen információt szerezni a zavar gyakoriságáról. Sajnos azonban mindezt egy elég egyszerű, mondhatni kevéssé tudományos módon tették (Kemeny, 2002). A lakossági felmérésben egyetlen kérdést tettek fel a munkafüggőségre vonatkozóan, nevezetesen azt, hogy „Ön munkafüggőnek tartja magát”? A résztvevőket abban az esetben tekintették munkafüggőnek, amennyiben a fenti kérdésre „igen”-nel feleltek. Mindezek tükrében az a megállapítás született, hogy a kanadai felnőtt lakosság 27%-a munkafüggőnek tartja magát. Valójában azonban itt nem többről van szó, mint hogy ennyien tartják magukat munkafüggőnek. Az, hogy ennek mi a kapcsolata a probléma előfordulásának valóságos arányával, azt ebből a vizsgálatból nem tudhatjuk meg. Ebben a felmérésben még az is tisztázatlan maradt, hogy milyen megfontolások mentén tartja vagy nem tartja magát valaki munkafüggőnek. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a munkafüggőség egy társadalmilag elfogadott zavar, sokan egyfajta pozitív addikcióként, erényként, erkölcsi többletként tekintenek rá. Emiatt könnyebben felvállalható probléma, az emberek nem érzik stigmatizálónak, erkölcsileg elítélendőnek, ha munkafüggőségben szenvednek, így könnyebben felelnek igennel egy ilyen kérdésre.

Az addiktológia alapjai IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 679 5

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A negyedik rész a szenvedélybetegségek egy speciális területével, a viselkedési addikciókkal, illetve a viselkedési addikcióként értelmezhető jelenségekkel foglalkozik, ezek huszonegy típusát mutatja be közérthető módon. A kötet erénye, hogy az ismertebb jelenségek – például a szerencsejáték-függőség vagy az internetfüggőség – mellett olyan, Az addiktológia alapjai megjelenése előtt kevéssé tárgyalt rendellenességeket is bemutat, mint például az izomdiszmorfia, a munkafüggőség, a testedzésfüggőség, a szexuális addikciók, az egészségesétel-függőség vagy a kodependencia, azaz a társfüggőség.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-kun-az-addiktologia-alapjai-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave