Mint a viselkedési addikciók többsége, a patológiás bőrfelsértés is igen gyakran együtt jár valamilyen egyéb pszichiátriai problémával. Wilhelm és munkatársai (1999) 33 bőrfelsértő személy vizsgálatakor mindenkinél legalább egy, a DSM I. tengelyéhez tartozó mentális zavart azonosítottak, Odlaug és Grant (2008) nem klinikai mintáján viszont a bőrfelsértőknek közel egyharmada szenvedett aktuálisan valamilyen egyéb pszichiátriai betegségben is. Leggyakrabban obszesszív-kompulzív zavarral, pszichoaktívszer-abúzussal és dependenciával, egyéb szorongásos zavarokkal (szociális fóbia, pánikzavar, PTSD) és hangulatzavarokkal (depresszió), testdiszmorfiás zavarral és trichotillomániával jár együtt a probléma (Arnold és mtsai, 1998, 2001; Grant, 2008; Grant, Menard és Phillips, 2006; Gupta és mtsai, 1986; Odlaug és Grant, 2008; Phillips és Taub, 1995; Simeon és mtsai, 1997; Wilhelm és mtsai, 1999). A testdiszmorfiás zavar esetében, amely jelentős együttjárást mutat a bőrfelsértéssel, a betegek azért folytatnak önsértő viselkedést, mert képzelt vagy valós apró bőrelváltozások miatt csúnyának észlelik magukat, ezért akarnak ezektől megszabadulni (Arnold és mtsai, 2001). Wilhelm és munkatársai (1999) személyiségzavarok gyakori jelenlétét is felfedezni vélték ezen betegek körében, ugyanis 71%-ban legalább egy személyiségzavart azonosítottak. Leggyakrabban kényszeres személyiségzavar volt észlelhető, emellett borderline, elkerülő és dependens személyiségzavarok is előfordultak. Fontos kiemelni sok más egyéb repetitív testfókuszált viselkedést, például fejlóbálást, körömrágást, ujjszopást, ujjízület-ropogtatást, szájrágcsálást, fogcsikorgatást stb., amelyek gyakran társulnak a patológiás bőrfelsértéshez, igazolva ezzel ezen zavarok közös háttérmechanizmusait (Wilhelm és mtsai, 1999).