P. Bourdieu a társadalmi pozíció, a habitus és a különböző életszférákban (étkezés, szabadidőszokások, fogyasztási javak) mutatkozó igények, választások és szokások összefüggését vizsgálva úgy találja, hogy a habitus közvetít a gazdasági és a kulturális tőke koordináta-rendszerében kijelölhető társadalmi pozíció, valamint a különböző mutatkozó igények, választások és szokások között.1 Úgy vélem, hogy a habitus többé-kevésbé megfelel az életstílusnak, az értékrendnek, a szokásoknak vagy talán éppen az ízlésnek (már csak azért is, mert maga Bourdieu is olykor ezzel a szóval váltja föl a habitust). Számomra rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon hogyan helyezhető el ebben az összefüggésrendszerben a vallásosság. M. Weber eléggé meggyőzően bizonyította, hogy a vallások és a vallásosságok különböző fajtái jól kapcsolhatók különféle társadalmi rendszerekhez, osztályokhoz és rétegekhez.2 Habár a vallásosság különböző változatai ritkán esnek teljességgel egybe társadalmi pozíciókkal, sok esetben jól megfeleltethetők életstílusoknak, értékreteknek, szokásoknak és ízléseknek, melyeknek hatása általában közvetlenebbül kimutatható a mindennapi és ünnepnapi életünk választásaiban, döntéseiben (a vásárlási szokásainktól az ízlésítéleteinkig).