Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A félelem jogrendszeri lecsapódásai

A félelem olyan tudatállapotot befolyásoló érzés, amely egyéni és közösségi (társadalmi) szinten is tapasztalható.1 Tapasztalható jelenség, hogy a nemzetközi terrorizmus elterjedésével egyidejűleg, a terrorizmusra adott jogalkotási válaszok tárgyukban és tartalmukban nagy hasonlóságot mutatva jelennek meg, közel azonos időben, más-más államok jogrendszerében. Az erre vonatkozó jogalkotási transzplantáció elméletét Laura K. Donohue amerikai alkotmányjogász dolgozta ki.2 A harmadik hipotézis igazolásához – és egyáltalán a kutathatóság feltételeinek megteremtése érdekében – szükséges és a vizsgált jelenségek csoportba rendezéséhez logikai rendező elvként szolgál a félelem koncepciója. A globalizált világban, a 21. század információs társadalmai3 elkerülhetetlenül és szükségszerűen reagálnak a világ másik felén zajló eseményekre. A kormányok igyekeznek mindent megtenni a biztonság fizikai garantálásáért, megfelelni a választói akaratnak és persze a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek. A terrorveszély vagy legalább annak érzete közvetlenül és a nemzetközi kapcsolatokon keresztül, illetve a választói akarat által közvetetten is meghatározza az állami politikát. Az állami szervezetrendszer mellett a lakosságot is felkészítő intézkedések és programok nemcsak a ténylegesen bekövetkező terrorcselekmény hipotetikus esetére adnak némi támpontot, hanem alkalmasak arra is, hogy a biztonság érzését keltsék a lakosságban.4

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave