Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A félelem hatása a jogértelmezésre

A 2016. július 14-én este, Franciaország legnagyobb nemzeti ünnepét (le jour de la Bastille) záró grandiózus tűzijátékot követően végrehajtott nizzai gázolásos terrortámadásnak 86 halálos áldozata volt. A terrortámadást követően a közhangulatra és a közbiztonság fenntartására hivatkozva a tengerparti helyhatóságok betiltották a kijelölt fürdőhelyeken az ún. burkini1 használatát, amely erősen megosztotta a francia társadalmat. A franciaországi székhelyű Emberi Jogi Liga keresetet nyújtott be a közigazgatási bíróságra abból a célból, hogy a burkini használatát tiltó 2016. augusztus 5-én kiadott Villeneuve-Loubet helyi önkormányzati rendelet végrehajtását azonnali hatállyal függessze fel és a jogszabályt semmisítse meg. A kereset különösen a rendelet 4. cikkének 3. pontját támadta, amely megtiltotta a nem megfelelő ruházatot viselőknek, hogy június 15. és szeptember 15. között az önkormányzat területén fekvő tengerparti kijelölt fürdőhelyeken fürödjenek. A jogkorlátozás indokolásaként a megfelelő ruházatot úgy határozták meg, mint amely nem ütközik a jó erkölcsbe és a szekularizmus alapelvébe, továbbá megfelel a fürdőzésre vonatkozó higiéniai és biztonsági előírásoknak. Keresetükben a civil szervezet képviselői arra hivatkoztak, hogy a megtámadott jogszabály nem egyértelmű és sérti az emberek gondolat- és vallásszabadságát.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave