Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A félelem belső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra

A vélt vagy valós veszélytől való félelem részbeni átvételére teremtenek lehetőséget az államok közötti nemzetközi kapcsolatok. Vagyis hiába keletkezik csupán az egyik társadalomban a félelem, ezt egy másik direkt vagy indirekt módon képes transzplantálni1 a saját keretei közé. Ennek egyik oka a politikai interpretáció,2 amely során a nemzeti politika3 egy másik állam, illetve társadalom életét befolyásoló félelmet beemel a politikai diskurzusba. Ezzel a közbeszéd részévé teszi a félelmet és valamennyi politikai szereplő számára igazodási pontként jelöli ki a továbbiakban. Szemléltető példa erre, ha a nemzetpolitikai stratégiát olyan bekövetkezett negatív eseményre tekintettel alakítják, amely valójában nem érintette közvetlenül az államot, de felkészülve annak esetleges jövőbeni újabb előfordulására, felülvizsgálják a hatályos stratégiákat. Miután Észtország fővárosában 2007-ben áthelyeztek egy szovjet időkből megmaradt emlékművet, az észt központi államigazgatás internetes felületei és a bankrendszer elektronikus szolgáltatásai 22 napon keresztül korlátozottan tudtak csak szolgáltatást nyújtani, illetve átmenetileg elérhetetlenné váltak egy koncentrált hackertevékenység miatt. Ez arra vezette a jogalkotót, hogy az észt nemzetbiztonsági stratégiát 2011-ben felülvizsgálja, és abba, túllépve a hagyományos katonai kereteken, beemelje a civil társadalmat és a piaci szereplőket is.4 A nemzetbiztonsági stratégia egy átfogó, számos állami érdeket és politikát magában foglaló mű, amelynek célja, hogy kijelölje egy állam legfontosabb kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseit, pozicionálja az államot a regionális és globális nemzetközi dimenzióban, és vonalvezetőként segítse a kormányt az állam biztonságáért végzett tevékenységében.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave