Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A félelem külső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra – a politikai szövetség

A nemzetközi kapcsolatokat írott és íratlan szabályok sora határozza meg, amelyek legjellemzőbb eszköze a nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződés tárgya szinte bármi lehet, amely nem ütközik ius cogens normákba, de többségében azért az államok gazdasági és katonai tárgyú szerződéseket kötnek egymással.1 Két vagy több állam egymással fennálló – nemzetközi – kapcsolatát a szerződés tárgyában alapvetően a szerződés és az alkalmazásához kapcsolódó gyakorlat határozza meg. Ebből következik az is, hogy nemzetközi szerződés alkalmazásával a kormányok politikai motivációja és intézkedései legalább egy szűk keresztmetszetben biztosan találkozni fognak, amely így egyfajta hidat képezhet a félelem államok közötti transzferjéhez. Marokkó déli határának nagy része sivatagos, amelynek teljes körű határvédelmi ellenőrzése szinte lehetetlen. A két spanyol enklávé, Ceuta és Melilla az afrikai kontinensen korábban vámmentes területnek számítottak, azonban Spanyolország 1986-os csatlakozását követően ezen státuszukat fel kellett adniuk. Ma a két terület ugyanúgy a schengeni övezet része, mintha a kontinentális Spanyolországban lennénk.2 Ezért az Európai Unió és Marokkó által kötött megállapodás3 rendelkezik az enklávék védelméről is, amelyet részben Marokkó vállal. Ez azt jelenti, hogy a spanyol fél által emelt fizikai határvédelem mellett a marokkói hatóságok is építettek hasonlókat, sőt marokkói oldalon a hadsereget is bevetették a hatékonyabb védelem érdekében. Összegezve: a marokkói fél nemzetközi szerződés alapján, saját államán belül biztosítja a védelmet, Spanyolország pedig egy szerződő fél államhatárát védi hatósági és katonai eszközökkel a szubszaharai migrációtól. Ezen az a tény sem változtat, hogy a 0,15 km²-es és egyébként csupán néhány kecske által lakott spanyol fennhatóságú Petrezselyem-sziget elfoglalására Marokkó legutóbb 2002-ben tett kísérletet, amelyet a spanyol királyi haditengerészet akadályozott meg.4 Hiszen az Európai Unióval kötött kereskedelmi együttműködésből Marokkónak jelentős anyagi haszna származik.5

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave