Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A különleges jogrend

Carl Schmitt a különleges jogrend elméleti alapját a 17–18. század abszolutista államában látta. Szerinte a 19. század liberális, minimumra korlátozott államában „elveszik az állam és a társadalom, valamint a kormány és a nép megkülönböztetése.”1 Schmitt szerint a társadalom által irányított államban a háborúra való felkészülés jegyében szükséges a társadalom tagjainak fizikai, lelki és szellemi felkészítése (kiképzése), amelyet a háborút megelőző totális mozgósítással azonosít.2 Ezzel párhuzamosan kimondja, hogy a plurális állam ellentéte a totális állam,3 amely valójában egy különlegesen erős állam.4 Hiszen Schmitt szerint az államok sajátos természetéből fakad, hogy folyton arra törekszenek, hogy birtokukba kerítsék azokat a hatalmi eszközöket, amelyek politikai uralmukhoz szükségesek. Schmitt szerint a totális állam szükségszerűségét a totális háború és a totális ellenség adja. A háború ugyanis Schmitt szerint már nem a konfliktus eldöntéséről szól, hanem az ellenség megsemmisítéséről.5

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave