Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A különleges jogrendi szabályok rendszerezése

A különleges jogrend bevezetése az állam részéről egyszerre lehetőség és szükség. Akkor kerülhet erre sor, ha az állam nem képes garantálni az emberek (közösségek) biztonságát vagy működőképessége valamilyen okból nem biztosított. A két szempont láthatóan összefügg, hiszen az állam működőképessége önmagában nem, csak az emberi tényező szempontjából vehető figyelembe. Jakab András és Till Szabolcs a különleges jogrend bevezetésének igazolását két csoportba sorolja: megkülönbözteti az államközpontú és az alkotmányközpontú különleges jogrendi megalapozottságot. Az államközpontú felfogás esetében a különleges jogrend bevezetését a szükséghelyzetből fakadó íratlan szabály alapozza meg, amely valójában a pozitív jog felett áll, így korlátozására sem a pozitív jog keretei között van lehetőség. Az alkotmányközpontú megközelítés ezzel szemben a különleges jogrendet egyfajta alkotmányos lex specialisként kezeli, vagyis bevezetését, fennállásának idejét és megszüntetését egyaránt alkotmányosan megalapozottnak és definiáltnak kell tekinteni.1 A fizikai veszélyek leküzdésére a demokratikus jogrendek kétféleképpen reagálhatnak: (1) a jogrend részének tekintik a kivételes szabályokat, amelyek így aztán magát a veszélyt is a jog által értelmezhető, leírható és így a szabályozható valóság részévé teszik, vagy (2) a veszély idejére a demokratikus jogrend érvényesülését korlátozzák, a kritikus helyzet megoldását pedig végső soron a jog érdekében használt, de jogon kívüli eszközöktől várják. Utóbbi esetben azonban hiába a jogrenden kívüli megoldások, az eszközök kiválasztása és alkalmazása során továbbra is törekedni kell a jogállami elvárásoknak való megfelelésre, mivel az események utólagos áttekintésekor már a jogállami garanciális szempontok szerint értékelik a megtett és megtenni elmulasztott cselekményeket.2 Ennek hatékony eszköze lehet a normatív módon előírt vagy a – szinte – korlátlan hatalomgyakorló önkorlátozása folytán érvényesülő fokozatosság. Egy kevésbé pragmatikus, de annál mélyebb ok is szerepet játszhat az eszközök kiválasztásakor a jogrenden kívüli különleges jogrendben: ez pedig az eszmeiség, amely a jogállamiságból fakad. Röviden: ha túl messzire távolodunk a jogállamiságtól, bármenyire is annak védelmében3 tesszük ezt, csak nagy nehézségek árán találunk vissza hozzá.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave