A terrorizmus napjaink egyik legmeghatározóbb témája, amely egy-egy terrortámadást követően egyértelműen dominálja a közbeszédet. Meghatározó az állam és a társadalom számára, hiszen az állam megfelelő szerveket hoz létre a veszély elhárítására, a kárenyhítésre, a lakosság felkészítésére, hogy egy veszélyes szituációban hogyan cselekedjen, illetve a gyanús viselkedést jelentse. Ezért a terrorizmus – a szó eredeti jelentéséből kiindulva – a rémületen kívül nem szabadna, hogy komolyabb kihívást jelentsen. A terrorveszély politikai és szakmai interpretációja1 szerint a jogrendszerben megtalálhatók a megfelelő válaszok, az állami szervezetrendszer és az igazságszolgáltatás felkészült és alkalmas arra, hogy a terrorizmus jelenségére (is) adekvát választ adjon. A terrorizmusra a jogrendszernek jelen formájában is választ kell tudnia adni. Azt, hogy az állami szervezetrendszer és végső soron a jogrendszer képes a terrorizmus kezelésére, az egy premissza, amelyet kiindulópontként el kell fogadnunk annak érdekében, hogy a terrorizmus kihívására jogállami választ tudjunk adni. A terrorizmus és az erőszak jelentette anarchia nem lehet a társadalmi stabilitást, fejlődést és biztonságot jelentő demokratikus jogállam alternatívája. A terrorizmus, akár megvalósul, akár sikerül megakadályozni, hatást gyakorol arra az állami szervezetrendszerre és jogrendszerre, amellyel kapcsolatba kerül. Ezek a hatások lehetnek átmenetiek, rövid távon vagy hosszú távon érvényesülők. A közvetlen szakmai kérdések (felderítés, adat- és információgyűjtés, elemző-értékelő munka) mellett, lényeges a terrorizmussal összefüggő ítélkezési gyakorlat2 és akár a terrorizmussal kapcsolatos közbeszédben felmerülő diszkrimináció is.3 Mennyire érvényesül például a média és a társadalom diszkriminációja egy fehér ember által elkövetett több ember halálát okozó cselekmény és egy muszlim által elkövetett azonos cselekmény értékelésekor?4 Előbbi esetében az első kérdések között rendszerint azt találgatják, hogy vajon szenvedett-e mentális zavarban, míg utóbbi esetében rögtön a terrorszervezethez való kötődést vizsgálják.5 A terrorizmus elleni küzdelem politikai, jogi vagy szakmai megfontolásairól már számos tudományos írás született. Jelen doktori értekezés célja, hogy a terrorizmus egyes látens hatásaira irányítsa rá a figyelmet.