Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A terrorizmus és a különleges jogrend kapcsolatának összefüggései

A különleges jogrend arra szolgál, hogy a működésképtelenné vált államot sajátos átmeneti hatalomkoncentrációval újra működőképessé tegye. A működőképtelenség klasszikus esetei, ha természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség bekövetkezése miatt az állami szervek képtelenek ellátni lokálisan a feladataikat. Különleges jogrend bevezetését alapozza meg továbbá, ha az alkotmányos rendet – erőszakos cselekményekkel is – fenyegető belső veszélyek vagy háború okozza az állam működőképtelenségét. A különleges jogrend bevezetése lényegében az állam túléléséhez szükséges átmeneti arculatváltás, amely a hatalomgyakorlást érinti. A jog a terrorizmus jelenségét a terrorcselekménnyel definiálja. A terrorcselekmény hatását tekintve járhat olyan súlyos fizikai és morális következményekkel, mintha valamelyik klasszikus különleges jogrendi esemény következett volna be. A lényeges különbség azonban az, hogy a terrorcselekmény – a többi különleges jogrendi eseményhez képest – viszonylag rövid ideig tart és következményei is nagyjából átláthatók. A terrorcselekmény bekövetkezése vagy ismétlődése azonban – szemben a többi különleges jogrendi eseménnyel – többnyire inkább bizonytalan marad. A bizonytalanság, vagyis a szabályozást legitimáló veszélyhelyzet esetlegessége olyan elem, amelyet a jogrendszer nem igazán tud kezelni. A terrorizmus különleges jogrendi szabályozása esetében tehát a jogalkotó a bizonytalanságra tekintettel nyúlt a jogrendszerhez. Ellentétben a klasszikus különleges jogrendi eseményekkel, amikor az állam saját fennmaradásához kötődő természetes érdekei a meghatározók, a terrorizmus esetében egy ugyancsak jelentős nemzetközi érdek is megjelenik. Vagyis, a jogalkotót, illetve a különleges jogrend bevezetésekor a döntéshozót befolyásoló politikai elem egyszerre hazai (társadalmi) és nemzetközi.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave