Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


Első hipotézis: A terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait

A terrorizmus ellen folytatott nemzetközi katonai fellépés nem egyenlő a nemzetközi jogi értelemben vett nemzetközi fegyveres konfliktussal. A nemzetközi fegyveres konfliktusokra irányadó nemzetközi jogi normák és a szokásjog ennek a lehetőségét egyértelműen kizárja. A kutatás szempontjából ezért nem azt a kérdést teszem fel, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés azonosítható-e a nemzetközi fegyveres konfliktussal? A kutatás során vizsgált kérdés ennek megfelelően az, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés ugyanazokat a belső jogi hatásokat fejti-e ki, mint egy valódi nemzetközi fegyveres konfliktus? Vajon hasonló jelenségek fordulnak-e elő egy terrortámadást követően egy állam jogrendszerében, illetve hogyan reagál arra a jogalkotó és a joggyakorlat, ha elhúzódó terrorellenes „harcokat” folytat az állam?

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave