Nagy-Varga Zsolt

Kommunikációfejlesztés középiskolás diákok körében

Definícióalkotási stratégiák


A definíció a logikában

A meghatározást a retorikai szakirodalom a logika és a retorika nézőpontjából közelíti meg (Adamik, 2010, 776) (l. 2.3.2. alfejezet). A logikai meghatározás két részből áll: a definiendum a meghatározandó dolgot, a definiens a meghatározó jegyeket jelenti (l. 2.2.4.1. és 2.2.4.6. alfejezet). A dolog meghatározása a fölötte álló nemfogalom (genus) megadását kívánja. A legközelebbi nemfogalmat (genus proximum) célszerű megadni, különben a meghatározás túlságosan tág lesz. Ezt követi a megkülönböztető jegy(ek) (differentia specifica, többes számban differentiae) megadása, amely(ek) a dolgot megkülönbözteti(k) az ugyanabba a nembe tartozó többi fajtól (species). Többnyire több megkülönböztető jegyet kell felsorolnunk. A definíció azonosságon alapul, ezért tulajdonsága a megfordíthatóság (i. m. 776–777; Adamikné, 2013, 168, 170). A definiálás módját Margitay így írja le: meg kell határozni, hogy a definiendum mely általánosabb kategória, befoglaló osztály részosztálya, majd ki kell emelni speciális jellemzőit, meghatározó sajátságait, amelyek megkülönböztetik terjedelmét az adott osztályba tartozó többi részosztálytól (Margitay, 2007, 387). (Margitay is hivatkozik a logikában és a biológiában bevett genus, species és differentia specifica fogalmára.)

Kommunikációfejlesztés középiskolás diákok körében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 716 7

Régtől létező emberi igény, hogy a minket körülvevő világ jelenségeit megnevezzük. Ugyanilyen igény, hogy ezeket a jelenségeket körülírjuk, meghatározzuk, valamint az is, hogy tudásunkat, ismereteinket átadjuk. A monográfia definíciók alkotásával foglalkozik több, napjainkban nagyon fontos szempont felől megközelítve a témakört.

Kiindulása a kommunikációs kompetencia tartalma és a definíciónak mint szövegtípusnak az ebben betöltött szerepe. Hangsúlyos a fogalomtanítás eszközeinek, módszertanának az áttekintése, valamint a jó definíció logikában és retorikában betöltött szerepének a bemutatása. A tárgyak, jelenségek, fogalmak megnevezése és meghatározása, a definíciók struktúrájának vizsgálata az emberi gondolkodás, kogníció működésébe enged bepillantást, de az elmélet mellett a gyakorlat, a definícióknak a retorikában való felhasználása is nagy szerepet kap a könyvben. A definícióalkotás vizsgálata számos pedagógiai, szakmódszertani vonatkozással is bír.

A kutatás eredményeit felhasználva a diákok jobb szónokokká, a definíciókat tudatosabban megalkotó személyekké válhatnak, fejleszthető a logikus gondolkodásuk, az egyes tantárgyak esetében a fogalmak szakszerűbb meghatározása és használata is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kommunikaciofejlesztes-kozepiskolas-diakok-koreben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave