Az adatok elemzésének következő fázisában a gyerekeket az első teszteredmény alapján három kategóriába soroltuk: a gyengén teljesítők 60 százalék alatt teljesítettek, a közepesen teljesítők 60–79 százalék között, a jók 80 százalékot vagy afölötti eredményt értek el. Több, általam ismert általános iskolában körülbelül 60 százaléktól adnak hármast, 80 százaléktól pedig négyest. Ezeket a hozzávetőleges határértékeket internetes vizsgálódásaim is megerősítették. A vizsgálatoknak helyet adó budapesti általános iskola pedagógiai programja nem tartalmaz százalékos értékeket az osztályozásra vonatkozóan, ehelyett szöveges formában fejti ki, mit jelentenek az egyes osztályzatok. Közepest, azaz hármast eszerint az kaphat, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségére. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Szóbeli és írásbeli feladatait segítséggel képes megoldani. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. A jó, tehát a négyes osztályzat feltétele, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tegyen eleget. A négyes tanulónak apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként pontatlanok.