Az emberi tevékenységek által kiváltott, módosított vagy felerősített, nagy kiterjedésű környezeti folyamatokról és azok veszélyes következményeiről szóló tudományos ismeretek bővülésének, továbbá az 1980-as évtized közepétől a hidegháborús feszültség mérséklődésének is köszönhetően újraéledt a széles körű környezetügyi együttműködés igénye. Ebben közrejátszott – sokkoló hatásai és nemzetközi vetületei miatt is – az 1986. évi csernobili atomerőmű-katasztrófa és a bázeli vegyipari baleset, akárcsak a bhopali növényvédőszer-üzemben 1984 végén bekövetkezett robbanás.1 A globalizáció további „tünete” és egyúttal a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás katalizátora lett a veszélyes hulladékoktól való illegális megszabadulás sajátos módja, amit közismertté vált esetek példáztak, mint a már említett 1986. évi eset (az USA-ból származó hulladék kirakása egy haiti partszakaszon) vagy az olaszországi eredetű toxikus hulladéké egy nigériai területen 1987-ben. A sokféle környezeti probléma felismerésével párhuzamosan a nemzetközi környezetpolitika intézmény‑ és eszközrendszere is legalább annyira sokféle, illetve széttagolt lett, és már nem csak a tudomány szintjén merült fel az átfogóbb, holisztikusabb megközelítés, programalkotás szükségessége is. Az 1980-as évtized végétől, az 1990-es évek elejétől gyorsan fejlődő együttműködés összességében nagy jelentőségű programok, megállapodások kidolgozásához vezetett, a folyamat – elsősorban a vállalások végrehajtását illetően – azonban nem volt töretlen, inkább „hullámzó” jellegű volt. (Hatékonyságának értékelésére majd a továbbiakban térünk ki). Valójában több globális szintű, egymással jórészt párhuzamosan haladó, de egymásra hivatkozó, a környezetpolitika szempontjából is lényeges együttműködési szálról van szó, amelyek „fókuszai”: a környezeti fenntarthatóság; a nemzetközi fejlesztési, fejlesztésfinanszírozási együttműködés és környezeti szempontjai; a fenntartható fejlődés és annak környezeti „dimenziója”; a szociális és gazdasági fejlődési kapcsolatok környezeti feltételei és hatásai. Az alábbiakban ezek fontosabb stációit, fejleményeit foglaljuk össze.