Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához


A tehetség összetevői, tehetségmodellek

A tehetség kialakulásának feltételei alapján határozzuk meg összetevőit. A kutatók különbözőképpen vélekednek erről. Vannak, akik egytényezős fogalomnak tekintik. Terman a 20. század elején az intelligenciával azonosította a tehetséget, amely szerinte örökletes egydimenziós tényező. Követői az intelligenciamérések alapján választották ki a tehetségeket (vitatottak a határvonalak: 125, 130, 135 vagy 140 feletti IQ). A 20. század végére több új elmélet született, ezek meghatározták a kutatók tehetségértelmezéseit. Gardner „többszörös intelligencián” alapuló elmélete szerint a hét egymástól különálló intelligencia a következő: nyelvi, logikai-matematikai, téri, testi-kinesztétikus, zenei, intraperszonális és interperszonális intelligencia (Gyarmathy, 2006, p. 24). Sternberg nevéhez az intelligencia háromtényezős elmélete fűződik: az analitikus intelligencia, a gyakorlati intelligencia és a kreatív intelligencia sikeres ötvözése során alakul ki a tehetség (Balogh & Révész, 2019, pp. 64–65). Napjainkban megkérdőjelezik a kutatók az általános (minden kognitív tevékenységben szerepet játszó) intelligencia létezését; vizsgálni a független speciális képességeket lehet, itt jelentkezik a kiemelkedő teljesítmény. Az új elméletek szerint az IQ nem az általános intelligencia mutatója, hanem „különböző kognitív képességeket összegző kognitív index” (Kovács, 2019, p. 80).

Didaktika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 721 1

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.

A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave