A hallássérülés a hallószerv valamely részének sérülése, illetve fejlődési rendellenessége miatt alakul ki. Hallássérülés esetén a személy hallási teljesítménye csökken, csak a hangosabb hangokat képes meghallani, vagy azokat sem. A hallássérült személyek lehetnek nagyothallók, siketek és cochleáris implantátumot (CI) viselők (Csányi et al., 2012). A hallássérülés lehet veleszületett, illetve későbbi életkorban bármikor bekövetkezhet. Első esetben a beszédelsajátítás folyamatát a kezdetektől érinti, a második esetben inkább a beszéd megtartása a fő szempont. A gyógypedagógiai meghatározás szerint akkor beszélünk hallási fogyatékosságról, ha a hallássérülés következményeként a beszédfejlődés nem indul meg, vagy a beszéd oly mértékben sérül, hogy a beszéd megindításához, korrekciójához speciális beszédfejlesztő módszerek alkalmazására van szükség. A hallássérült gyermekek hallókészüléket vagy cochleáris implantátumot viselnek, amely lehetővé teszi számukra a beszéd és a környezeti hangok, zajok meghallását, ugyanakkor egyénenként eltérő mértékben támaszkodnak a szájról olvasásra is, amelyhez megfelelő feltételeket kell biztosítani (látható legyen a beszélő szája, ne takarja el árnyék vagy például egy könyv stb.). A hallássérült gyermekeknél gyakran előfordulhat, hogy valamit nem értenek meg, és ezért gyakorta visszakérdeznek. Az auditív ingerek észlelésének akadályozottsága miatt a verbális jellegű információszerzés nehezített lehet, így a világról való tudásuk is kissé korlátozottabb, kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint halló társaik. A hallássérült gyermekek esetében a hallássérülés következményes hatásaként szűkebb szókinccsel és szövegértési nehézségekkel találkozhatunk. A félreértés lehetősége különösen fennáll a közlések érzelmi színezetének, a hanglejtésnek az értelmezésében, ami megnehezíti tájékozódásukat a környezet érzelmi légkörében, ennek nyomán bizonytalanság érzés alakulhat ki. Érdemes minden esetben meggyőződni arról, hogy a gyermek érti-e a közlést, s amennyiben nem, a megszokottól eltérő lassabb, de nem túl lassú, tagolt beszéd, az intenzívebb hanglejtés, mimika, gesztusok lehetnek segítségére.