Sokan vannak (pedagógusok, más pedagógiai szakemberek között is), akik számára teljesen természetes, sőt, nem is megkérdőjelezhető eljárás az, hogy a tantervek alternatív tudástartalmak jelenléte esetén is előírják valamely kitüntetett változatok elfogadását (például követelménnyé teszik a darwini evolúcióelmélet elfogadását és minden alternatív elképzelés elutasítását), illetve előírják az azonosulást bizonyos értékekkel normákkal. E tankönyv III. fejezetében is felvetettük ezt a kérdést, ott a fogalmi váltásokkal összefüggésben. Tisztáztuk, hogy eleve kétséges, hogy a fogalmi váltási folyamat egyértelműen elvezet az azonosuláshoz, néha ez még kifejezetten indokolatlan is lenne, ott a fizika tantárgyban a newtoni mechanikai ismeretek abszolút igazságokként való elfogadását hoztuk fel példának, illusztrálandó, hogy egy elköteleződés, valamely ismeretnek az abszolút igazságába vetett hit a későbbiekben újabb felfedezések megismerését akadályozhatja. Kétségtelen, hogy az ember érték- és normarendszerének elemei mellett erősebb elköteleződések alakulhatnak ki, a tanuló, a szocializáció folyamatain átmenő ember kiépít, megkonstruál magában egy érték- és normavilágot, azonban ez is tekinthető nem abszolútnak, valódi választás eredményének és konstruáltnak.