Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához

Feladatok

Gondolják végig egyénileg, milyen tanulási környezetben szeretnek leginkább tanulni. Készítsenek erről rajzot vagy gondolattérképet! Alakítsanak 4-5 fős csoportokat! Nézzék meg kiscsoportban, milyen szükségleteket tudnak azonosítani saját csoportjukban! Készítsenek belőle összegző listát! Ezt követően gondolják végig, milyen tanulási környezeti elemeket lenne érdemes alkalmaznia annak a tanárnak, aki ezt a csoportot tanítja. Összegezzék javaslataikat gondolattérképen táblázatban, az adott szükségletekhez rendelve!

Az alábbi tanulási környezetekre vonatkozó értékelési szempontsort használva válasszon ki és értékeljen legalább két iskolai teret, majd hasonlítsa is össze az eredményeket! Mi állhat az eltérő eredmények mögött? Választhat tantermet, szaktantermet, iskolai könyvtárat vagy bármilyen más teret, ahol tanulnak a gyerekek. Figyeljen arra, hogy legyen a térről saját tapasztalata (például ott tanult még diákként, hospitált, gyakorló tanítását ott tölti)! Ha lehetősége van, akkor kérjen meg egy tanulót vagy más, a tanulási környezetben jelenlévő szereplőt, hogy értékelje ugyanazon szempontsor mentén a tapasztalatait! Miben hasonlítanak a tapasztalataik, miben térnek el? Mit gondol, mi ennek az oka?

A tanulási környezet jellemzői (1 = egyáltalán nem jellemző, 6 = teljes mértékben jellemző)

1.	A diákoknak lehetőségük van arra, hogy körbe járkáljanak.	1	2	3	4	5	6
2.	A diákok be tudnak vonódni tevékenységekbe, tárgyakat tudnak manipulálni, anyagokat forgatni.	1	2	3	4	5	6
3.	Az ülésrend változó, lehet kiscsoportos, egyéni és egész csoportos megoldás.	1	2	3	4	5	6
4.	Egyénileg vagy kiscsoportban a diákoknak lehetőségük van választani alternatív tanulási tevékenységek közül.	1	2	3	4	5	6
5.	Tanulói kiscsoportok önállóan dolgozhatnak projekteken, feladatokon.	1	2	3	4	5	6
6.	Sokféle tanítási módszert használhat a tanár.	1	2	3	4	5	6
7.	A teamtanítás támogatott.	1	2	3	4	5	6
8.	A tanárok gyorsan tudnak váltani egyik tevékenységről a másikra.	1	2	3	4	5	6
9.	A tanárok körbe tudnak járni az osztályteremben, s közben beszélgetni az egyes diákokkal, kiscsoportokkal.	1	2	3	4	5	6
10.	A diákok identitásához kötődő, kifejezi az odatartozást.	1	2	3	4	5	6
11.	A tanulói „forgalom”, termek közti mozgás minimális.	1	2	3	4	5	6

Forrás: Sanoff, H. (2001). “School Buildings Assessment Methods”. Washington, D.C.: North Carolina State University and National Clearinghouse for Educational Facilities.

Gondolja végig, hogy a fejezetben ismertetett tanulási zónákat (Hudson & White, 2020) hogyan tudná használni, hogyan tervezné meg a saját szaktárgyai tanítását figyelembe véve? Gondolja át úgy, ha (a) külön szakterem állna rendelkezésére, és úgy, ha (b) egy tipikus osztályteremben tartaná az órákat!

Segítségül a Rosan Bosch Studio képeit a tanulási zónákról elérheti itt: https://rosanbosch.com/en/approach/learning-spaces-need-enable-and-motivate-every-learner.
A szövegben található szempontok alapján állítson össze egy saját listát taneszközök értékeléséhez! Hasonlítson össze két azonos típusú taneszközt az ön által létrehozott lista mentén, és gondolja végig, milyen javaslatokat tud megfogalmazni az egyes taneszközök (a) minél jobb felhasználása, (b) további fejlesztése érdekében.

Tanulói értékelőlap: ez az értékelőlap a taneszközök/feladatok javítását, továbbfejlesztését szolgálja. Nincs jó és rossz válasz, saját véleményét jelölje a táblázatban! Válasszon ki egy taneszközt/feladatot saját tanulmányaiból, vagy kérje meg egy-két tanítványát, hogy töltsék ki a táblázatot!

Szempont	egyáltalán nem	inkább nem, mint igen	inkább igen, mint nem	igen
Aktívan részt vettem az feladat megoldásában.
Nem értettem, mit kell csinálnom.
Érdekesnek találtam az feladatot.
Mindig tudtam, értettem, mi a feladat.
Jól együtt tudtam működni a többekkel.
A feladat túl bonyolult volt nekem.
Jól meg tudtam oldani a feladatokat.
A feladatot túl könnyűnek találtam.
Mi az, amit megtanultál a feladat elvégzése során? (Írj legalább … dolgot!)
Mi az, amit meg szerettél volna tanulni, de nem sikerült?
Mi tetszett a legjobban a feladatban?

A fejezetben bemutatott HEAD-projekt (Barrett et al., 2015) kutatási eredményeinek részletes összegzését mutatja be az alábbi táblázat. Nézze meg alaposan az eredményeket, majd a szempontok alapján elemezze az alábbi példákat, végül értékelje, hogy az egyes tanulási környezeteknek melyek az erősségei és melyek lehetnek a fejlesztendő elemek! Ez utóbbihoz gyűjtsön ötleteket, hogyan lehetne javítani az adott tényezőn!

Indikátor	Tényezők	Barett et al. (2015) kutatási eredményei
TERMÉSZETESSÉG
Fény	Természetes fény	Bár a természetes fény hatása fontos, az ablakméret nagysága csak akkor járult hozzá a tanulmányi fejlődéshez, ha az ablaknak megfelelő az iránya, és a vakító fény kiszűrése is megjelent.
Fény	Világítás	Nemcsak a világítás minősége, hanem mennyisége is pozitívan befolyásolta az eredményeket.
Hang*	Jó akusztika	A hangvisszaverődés idejét közvetlenül nem, csak a terek alakja, szőnyeges részek aránya mentén vizsgálták. Ha a terek kialakításában voltak tereket megosztó elemek, a padlón és a mennyezeten puhább anyagok, az pozitívan hatott az eredményekre.
Hang*	Zaj	A zajszintet is közvetetten vizsgálták, például a forgalmas külső és belső terek jelenléte kapcsán. A kisebb zajszint pozitív hatású volt.
Hőmérséklet	Napmeleg	Ha az árnyékolás nem volt megoldott, a nem kívánt napmeleg problémát jelentett.
	Szabályozás	A tanulók jobban teljesítettek azokban a termekben, ahol könnyen lehetett szabályozni a hőmérsékletet.
	Levegő minőség	A szén-dioxid csökkentése, például megfelelő szellőztetési lehetőséggel, sok vagy nagy ablakkal, hozzájárult a tanulmányi fejlődéshez.
Természettel való kapcsolat*	Kilátás az osztályteremből	Ha az ablakok a gyerekek szemmagassága alatt helyezkednek el, ezáltal könnyen kilátnak, akkor az pozitív hatással volt.
Természettel való kapcsolat*	Kapcsolat a természettel	A fából készült bútorok és a kapcsolat a külső terekkel pozitívan járult hozzá a tanuláshoz.
EGYÉNI TÉR
Személyesség	A tér jellemzője	Pozitív hatása van azoknak az építészeti elemeknek, amelyek a termet egyénivé és gyermekközpontúvá teszik.
	A tanulói munkák	A tanulói munkák jelenlétének pozitív hatása.
	Bútorzat	Pozitív hatása volt, ha a bútorok ergonomikusan tervezettek és a gyerekek számára kényelmesek voltak.
Rugalmasság	A terem elrendezése	A kis szeparált helyek megléte, illetve a kisebbeknél több, a nagyobbaknál kevesebb, de több mint egy tanulási zóna jelenléte járult pozitívan hozzá a tanulmányi fejlődéshez.
Rugalmasság	Nagyság	A nagyobb termek egyszerűbb formákkal a nagyobb gyerekek számára jól szolgálta az egész osztályos tevékenységeket. Az összetett termek viszont a tanulási zónákat, rugalmasságot erősítették főképp a kisebb gyerekeknél.
Összeköttetés*	Átjárók/folyosók	A szélesebb és jobban orientáló (vö. olvashatóság, személyesség) folyosók pozitívan járultak hozzá a tanulmányi fejlődéshez.
MEGFELELŐ SZINTŰ ÖSZTÖNZÉS
Összetettség	A terem és megjelenés sokszínűsége	A közepes szintű ösztönzés járt pozitív hatással a tanulmányi fejlődésre, az alul- és túlzottan stimuláló környezet rontotta az eredményeket.
Színesség	Falak és osztályterem színe	A legpozitívabb hatást azok a termek fejtették ki, ahol világos vagy fehér falak egy színes falrésszel vagy élénk színű tárolórészekkel együtt jelentek meg.

*Pozitívan járult hozzá a tanulmányi fejlődéshez, viszont a tanulási környezet holisztikus magyarázó modelljében nem maradt bent az adott tényező.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 721 1

Pedagógia

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.

A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero