Egy finn kutatásban (Puustinen et al., 2018) közel ezer, mesterképzésben tanuló pedagógusjelöltet kérdeztek meg a kutatásalapú pedagógusképzés különböző aspektusairól. Az eredmények rámutattak, hogy sokak számára nem világos, mi a kapcsolat a pedagógus napi munkája és a kutatásalapú képzési célok között. A hallgatók mintegy ötöde azonban úgy érezte, nemcsak fontos a kutatásalapú megközelítésmód, hanem annak még hangsúlyosabban kellene megjelennie, hogy jól felkészüljenek a hivatásukra. A finn kutatók által leírt, egymástól markánsan különböző véleményt képviselő öt hallgatócsoport többsége érdekében feltétlenül szükséges a kutatásmódszertani tudnivalókat a gyakorlati, hivatásbeli kihívásokhoz kötni. A következőkben egy török kutatás példáján (Tosun, 2014) összefoglaljuk, hogy egy pedagógusjelölteknek szóló, kutatásmódszertani jellegű kurzusnak milyen jellemző tartalmi elemei lehetnek, és ezeket az elemeket hogyan ítélték meg a kurzus résztvevői. A leghasznosabbnak ítélt kurzuselemek sorrendje így alakult: cikkírás, cikkelemzés, a szakirodalom áttekintése, cikkek összehasonlítása, adatelemzés, adatgyűjtés. A kevésbé hasznos kurzuselemekre csak egy-két szavazat érkezett. Ebben a kutatásban tehát a szakirodalom-feldolgozás különféle módszerei mellett az adatgyűjtés és adatfeldolgozás hasznossága is világossá vált a leendő pedagógusok számára. Így a gyakorló pedagógusok által is nagy eséllyel felhasználható módszerek tömör áttekintésére vállalkozunk a következőkben.