A szakirodalmi elemzés során feltárt elméleti keretek, az esetelemzések tapasztalatai és az adataink első vizsgálata (feltáró faktoranalízisek) alapján nyolc olyan szervezeti jellemzőt azonosítottunk, amelyek együttesen alkalmasak lehetnek az iskolák tudásintenzív állapotának leírására. Azaz annak megragadására, hogy az intézmények a fejlesztéseket adaptálni tudó, magas abszorpciós és dinamikus kapacitással rendelkező, szakmai tanuló és gyakorlatközösségeknek otthont adó iskolákként működnek-e. A nyolc szervezeti jellemzőt két típusra bontottuk: a tudásintenzív szervezet szűkebb és tágabb értelmezéséhez kapcsolódó sajátosságokra. A tágabb értelmezéshez olyan jellemzőket is soroltuk, amelyekkel az elméleti keretek feltárása során ritkábban találkoztunk úgy, mint tudásintenzív jellemzővel, de kutatási eredményeink alapján azt gondolhatjuk, alapvető szerepet játszanak az intézmények ilyen típusú működésében. Kutatási eredményeink alapján úgy látjuk, az iskolák szűkebb értelemben vett tudásintenzív jellege az alábbiak mentén írható le: 1) tudásteremtő és tudásmegosztó tevékenységeket ösztönző, hatékony menedzsmentet alkalmazó iskolavezetés, 2) tanulást és tudásmegosztást támogató bizalmi légkör a nevelőtestületben, 3) iskolán belül megvalósuló tanári tanulás, 4) adatgazdagság és adatfeldolgozás, 5) fejlesztési aktivitás, valamint 6) a vezetők, pedagógusok iskolán belüli és más iskolákkal történő horizontális együttműködése. Ha a tudásintenzív szervezeteket ennél tágabban értelmezzük, az előzőek kiegészülhetnek két további elemmel, melyek 7) a megosztott vezetés gyakorlata és (8) az iskola működését befolyásolók körének nyitottsága.