Fazekas Ágnes

Közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai


Fejlesztési aktivitás

A szervezet tudásintenzív jellegét mérő hatodik változónk a fejlesztési aktivitás (FJL) volt, amely azt mérte, hogy az intézmények milyen gyakorisággal valósítottak meg különböző fejlesztési programokat vagy saját innovációkat. A kérdőív kapcsolódó részei a HEFOP-ban és a TÁMOP-ban indított kompetenciafejlesztő és esélyegyenlőségi programok mellett – mint korábban említettük – más fejlesztésekben való részvételre is rákérdeztek, ilyen volt a Zsolnai- (ÉKP, NYIK, KÉK), a Soros Alapítvány-, a Comenius 2000 és az Ökoiskola program vagy az Európai Unió oktatási együttműködési (Comenius, Leonardo, Grundtvig) programjai. Bár a statisztikai elemzéseink alapján ez bizonyult a legkevésbé meghatározó konstruált tudásintenzív változónak a vizsgált programok hatása szempontjából (55. táblázat/m), az esettanulmányaink tanulsága szerint fontosnak gondoltuk ennek a területnek a hangsúlyozását is. Komplex kvalitatív vizsgálataink során úgy láttuk, egészen másképp alakul a fejlesztések implementációja azokban az intézményekben, ahol számos külső és belső fejlesztést valósítanak meg, és ahol kevésbé aktívak ebből a szempontból.

Közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 715 0

E könyv a közoktatás-fejlesztési programok implementációját vizsgáló ImpAla kutatást mutatja be. Betekintést nyúlt az iskola- és kurrikulum-fejlesztés elméleti hátterébe, bemutatja az alkalmazott kvalitatív és kvantitatív eszközöket, illetve ismertet olyan tipológiákat, amelyek a fejlesztési programok és az iskolák, valamint pedagógusaik sajátosságai mentén határozzák meg a programok várható hatását. A kutatás fontos tudásforrás lehet elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-kozoktatas-fejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave