MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Thermographia Budensis
fejezet. A budai fürdők eredete, elnevezései, száma, fekvése és állapota a régi időkben
1. § Az, hogy korábban sokkal több budai fürdő működött, különféle szerzők időrendi munkáiból könnyen kideríthető, különösen pedig egy német nyelven kiadott 1577-es moszkvai krónika 146. oldalán olvasható levélből lesz nyilvánvaló, amelyet Georgius Wernher írt Siegmund Von Herberstein bárónak,1 és amelyben elmondja, hogy Budán sokkal több a fürdő, mint Magyarország bármely egyéb vidékén, és csodálkozik azon, hogy egyetlen helyen ennyire különböző hevű fürdők működhetnek. Végül pedig némelyiküket külön is ismerteti, majd leírja, hogy létezik egy királyinak nevezett fürdő a királyi vár alatt, más hévizek pedig egy kemenceként magasló sziklából törnek elő. Ezt a fürdőt a törökök, miután egy vesztes háború eredményeként Buda az ottomán zsarnokság uralma alá került, kibővítették, mivel úgy találták, hogy az itteni hévíz sokkal kiválóbb a többinél.
Tartalomjegyzék
- THERMOGRAPHIA BUDENSIS
- Impresszum
- Előszó
- Laurentius Stocker: Thermographia Budensis (1721)
- Budai hévíztan (1721)
- A szerző előszava az Olvasóhoz
- Tartalomjegyzék
- I. fejezet. A források eredete általában
- II. fejezet. Az ásványvizek vagy gyógyvizek eredete
- III. fejezet. A sós magnetikus föld
- IV. fejezet. A hévizek heve
- V. fejezet. Az ásványvizek hatásainak állandósága
- VI. fejezet. Az univerzális, központi földi és légi szellemerőről vagy sóról
- VII. fejezet. Buda, eredete, alapítója, kora, helyzete és a helyzetéből fakadó előnyök
- VIII. fejezet. A budai fürdők eredete, elnevezései, száma, fekvése és állapota a régi időkben
- IX. fejezet. A mai időkben is fönnmaradt budai gyógyfürdők, fekvésük, számuk, forrásaik kora és egyéb megjegyzésre méltó dolgok
- X. fejezet. A budai gyógyvizek ásványairól tett általános megfigyelések, alkotórészeik különválasztása párologtatással, lepárlással, rothasztással, kalcinációval és egyéb vegyi és mechanikus műveletekkel
- XI. fejezet. Az egyes fürdők ásványairól egyedileg
- XII. fejezet. Az említett ásványi anyagok előzetes meglétéről gyógyvizeinkben
- XIII. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok hatásai és természete, különbsége és gyógyereje
- XIV. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok keverékei és kombinációi
- XV. fejezet. Összefoglaló a gyógyvizek hatásairól
- XVI. fejezet. Mit kell figyelembe venni a gyógyvizek módszeres külsődleges használatával kapcsolatban
- XVII. fejezet. A hévizek módszeres belső használata, avagy a gyógyvízivás
- XVIII. fejezet. A nedves borogatás (embrocha) vagy a csepegtetés (stillicidium), a gőzfürdő (laconicum), a klistély (injectio) és a feketeiszap-pakolás
- XIX. fejezet. A fürdőben és az ivóvízkúra közben tapasztalható tünetek
- XX. fejezet. A fürdőzőkre vonatkozó diétás előírások
- XXI. fejezet. Rövid figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a kúra teljes tartama alatt mire kell ügyelni
- I. fejezet. A források eredete általában
- Tanulmány Laurentius Stocker 300 éve megjelent Thermographia Budensis című könyvéhez • Bálint Péter Vince–Magyar László András–Mádlné Szőnyi Judit–Tömpe Péter–Bálint Géza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 734 1
Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
