Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

Stocker Lőrinc

Thermographia Budensis


I. Lipót (1657–1705), I. József (1705–1711) és III. Károly (1711–1740) magyar királyok és a Neoacquistica Commissio (Újszerzeményi Bizottság) budai fürdői

A budai fürdők, Buda töröktől való 1686-os visszavétele után a király, illetve Kollonich Lipót (1631–1707) későbbi bíboros, esztergomi érsek vezette Neoacquisitica Commissio (Újszerzeményezési Bizottság) tulajdonába kerültek.1 A Bizottság és a király az újonnan megszerzett fürdőket részben bérbe, részben tulajdonba adta. Így lett a Kapali fürdőből előbb Thermae Regiae Majores, melyet először bérbe, majd 1702-től tulajdonba adtak Eckher János fürdősnek. Ezt követően nevezik majd mai nevén Császár fürdőnek, tisztelegve a magyar király német-római császári címének. Buda város csak a Jesil Direkli Ilidzsét vagyis a zöldoszlopos fürdőt, a későbbi Rudasfürdőt kapta meg 1696-ban. Később még a Sárosfürdőt (mai Gellért fürdő) sikerült a városi tanácsnak megszereznie.2 Ezek a fürdők már akkoriban is meglehetősen jövedelmezők voltak.

Thermographia Budensis

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 734 1

Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave