Dobi Edit

A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában


A bekezdés mint rövidszöveg(műfaj)

Ahhoz, hogy a bekezdés szöveg voltát igazolva lássuk, viszonyítási pontként érdemes tudatosítanunk a szöveg definitív jegyeit, vagy a létező meghatározások közül ki kell választanunk azt a szövegfogalmat, amely alapján a bekezdés önálló szövegnek minősül, tudván, hogy egységesen elfogadott szövegmeghatározásról az eddigi szövegtani diskurzus alapján – általános szövegelmélet híján – nem beszélhetünk. Nem szükséges részletekbe menő vizsgálatokat végezni ahhoz, hogy belássuk, Ancsel Éva bekezdéseit nem tekinthetjük szövegnek a kifejezés hagyományos értelmében. Vagy ha mégis hagyományos értelemben nevezzük őket szövegnek, akkor némelyik bekezdés kapcsán kívánatos nem prototipikus szövegekről, esetleg határesetekről beszélni.1 Leginkább az elemzett bekezdések teljességének és lezártságának megítélése lehet problémás. Például: Az ember egy természetellenes természeti lény. (571.) vagy: És ha a homokórában a szemek elkopnak, akkor talán az örökkévalóság marad az üvegben? (503.). Az első bekezdésben lévő paradoxon kifejtésre szorul, az utóbbi módosítószavának (talán) jelentése, valamint a kérdő forma pedig hiányérzetet teremt: ennek kielégítésére az egyetlen szövegmondatnyi terjedelmű nyelvi szerveződés egyik esetben sem kínál megoldási lehetőséget.

A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 689 4

A szemiotikai textológia szemléletének hatása lényeges mind a szövegtani diskurzusban, mind pedig a szövegek jelentésvizsgálatának alakulásában; az utóbbi néhány évtizedben fontos csatornája lett a szövegekkel foglalkozó nemzetközi tudományosság kínálta ismereteknek. A kötetben a szerző azokat az elméleti és gyakorlati eredményeket tekinti át, amelyek értékes tartalommal járulnak hozzá a szövegjelentéssel foglalkozó kutatásokhoz. A szemiotikai textológia érdemei között kiemelendő a szövegmegközelítés tudományos szemléletének kitágítása, a hagyományosnak nevezhető nézőpontok multidiszciplináris kontextusba terelése, és ezek következményeként indirekt késztetés a meglévő szövegtani definíciók átgondolására, a szövegkutatás módszereinek fejlesztésére. A szerző az elméleti okfejtéssel és az esettanulmányokkal ahhoz törekszik hozzájárulni, hogy minél egyszerűbben és konkrétabban láthatóvá váljon a szemiotikai textológia terminológiai újításainak, elméleti keretének, valamint elemző apparátusának hatékonysága a szövegprodukció és -percepció jellemzésében, valamint magának a szövegnek a vizsgálatában, elsősorban a szöveg jelentésének reprezentációjában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobi-a-szemiotikai-textologia-hozadeka-a-szovegek-jelentesreprezentaciojaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave