Tátrai Zsuzsanna

A pünkösdnek jeles napján...

Pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban

PÜNKÖSDI HARMAT, RITUÁLIS MOSDÁS

Az egyénre vonatkozó egészség- és szépségvarázslásban fontos szerepe lehet a harmatnak és a megfelelő körülmények között beszerzett és felhasznált víznek. Pünkösdkor elterjedt hagyomány volt a hajnali, napkelte előtti harmatban való mosdás, melyet pünkösd harmatjaként emlegettek. A napfelkelte előtti pünkösdi harmatnak elsősorban a lányok tulajdonítottak jelentőséget.1 Pl. Szalafőn (Vas vm.) pünkösdkor búza harmatjával mosdottak, hogy ne legyenek szeplősek.2 A Somogy vármegyei leírások arra utalnak, hogy hatékonyabbnak tartották, ha búzavirág, rózsa, lencse, istentüskéje harmatjával mosdanak. „Pünkösd napján napkelte előtt a leányok búzavirág harmatjában mosdanak, hogy szépek, friss szeműek legyenek, s szeplőjük elmúljék. Még a gyermekeket is kiviszik, s megmossák, hogy arcuk tiszta, folttól mentes legyen.”3 Kéthelyen (Somogy vm.) szentgyörgyvirág (gyöngyvirág) és „istentüskéje” (gledicia) levelének harmatjával mosakodtak a lányok napfelkelte előtt szeplő ellen.4 Több somogyi faluban is azt kívánták, hogy olyan pirosak legyenek, mint a pünkösdirózsa.5 Zalai falvakban is pünkösd hajnalán, napfelkelte előtt mosdottak a harmatban. Kustánszegen azért, hogy ne legyenek szeplősek, különösen hatékonynak tartották erre a pünkösdirózsa harmatját. Mikekarácsonyfán a kertben mosdottak szeplő ellen, és azért, hogy szép legyen a bőrük. Tornyiszentmiklóson: „Kifutottunk a harmatba, megmosakodtunk, hogy ollanok legyünk, mint a harmat.” Teskándon:„Ha valaki megmosdik a pünkösd harmatjában annak e vesz a szeplője.”6

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 460 9

Néprajz

A kötet a magyar pünkösdi hagyományok első monografikus néprajzi feldolgozása, amely sok évtizedes tudományos munka eredménye. Publikált és publikálatlan, adattári és saját gyűjtésű anyagok rendszerezése nyomán mutatja be a magyar nyelvterület jellegzetes pünkösdi hagyományait. A pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás és a zöldággal kapcsolatos hagyományok esetében mélyebbre ható felmérést, strukturális elemzést lehetett végezni. A pünkösdi vallási hagyományok, a nemzetiségi pünkösdi szokások elemzése túlfeszítette volna e kötet kereteit, így csak adalékokkal szolgálhattunk, akárcsak a más ünnepekhez is kapcsolódó bálok, táncmulatságok, ajándékozás témáiban. A kötetben szereplő táblázatok (a gyakran esetleges adatokkal is) áttekintést nyújtanak a magyar nyelvterületen a zöldágazásról, májusfaállításról, valamint a Magyar Néprajzi Atlasz kutatópontjain a pünkösdi királynéjárásról, pünkösdölésről, pünkösdi májusfáról, legényavatásról, a pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmekről, a pásztorok megajándékozásáról és egyéb az ünnephez kapcsolódó szokásokról. A borítón: Pünkösdi királynéjárás (Tótszentpál, Somogy vm.) Gönyei Sándor felvétele, 1938 (F 57111)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatrai-a-punkosdnek-jeles-napjan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero