Tátrai Zsuzsanna

A pünkösdnek jeles napján...

Pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban

JÓSLÁS, TUDAKOZÓDÁS, VARÁZSLÁS

Pünkösd az emberi egészségvarázslásra is alkalmas idő: „Piros pünkösd napján a ki bort iszik, abba az esztendőbe mindig egészségös lösz.” Hajnövesztő pünkösdi varázslatra is van példa Szőregről: „A mölik lánynak kis haja van, pünkösdt hajnalba kimén egy fűzfa alá, a nénnye vagy annya mönnyön ki, aztán kösse oda a lán haját a fűzfa derekához, fűsűjje meg, oszt amit kifűsűl hajat, kösse föl a fűzfának az ágára, akkó annak a lánnak nagy haja lösz.”1 Szegeden úgy tartották, „szöröncsés, a ki pünkösd hajnalba születik”.2

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 460 9

Néprajz

A kötet a magyar pünkösdi hagyományok első monografikus néprajzi feldolgozása, amely sok évtizedes tudományos munka eredménye. Publikált és publikálatlan, adattári és saját gyűjtésű anyagok rendszerezése nyomán mutatja be a magyar nyelvterület jellegzetes pünkösdi hagyományait. A pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás és a zöldággal kapcsolatos hagyományok esetében mélyebbre ható felmérést, strukturális elemzést lehetett végezni. A pünkösdi vallási hagyományok, a nemzetiségi pünkösdi szokások elemzése túlfeszítette volna e kötet kereteit, így csak adalékokkal szolgálhattunk, akárcsak a más ünnepekhez is kapcsolódó bálok, táncmulatságok, ajándékozás témáiban. A kötetben szereplő táblázatok (a gyakran esetleges adatokkal is) áttekintést nyújtanak a magyar nyelvterületen a zöldágazásról, májusfaállításról, valamint a Magyar Néprajzi Atlasz kutatópontjain a pünkösdi királynéjárásról, pünkösdölésről, pünkösdi májusfáról, legényavatásról, a pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmekről, a pásztorok megajándékozásáról és egyéb az ünnephez kapcsolódó szokásokról. A borítón: Pünkösdi királynéjárás (Tótszentpál, Somogy vm.) Gönyei Sándor felvétele, 1938 (F 57111)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatrai-a-punkosdnek-jeles-napjan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero