A fogalmi térképek készítésének alapja a verbálisan nehezen megközelíthető struktúrák, koncepciók, azok elemeinek és kapcsolatának megragadása és megjelenítése. Lényegük, hogy két dimenzióban ábrázolja a gondolkodás által felépített fogalmakat, azok belső és külső kapcsolatainak grafikus megjelenítésével (Szivák, 2014). E technika alkalmazása során arra kértem a vizsgálati személyeket, hogy egy-egy központi témához szerintük kapcsolódó összes lehetséges fogalmat egy grafikus vázlaton – térképen – ábrázolják. A fogalmi térképek elkészítése strukturálatlanul történt. Az interjúalanyaimnak három fogalmi térképet kellett elkészíteniük, melyek közül az elsőnek a zenei képességfejlesztés, a másodiknak a tanítás, míg a harmadiknak a tanórai értékelés volt a központi témája. A szöveges leírással szemben a rajzokon ábrázolhatók a rendszer elemei, azok nagysága (súlya), távolsága, hierarchiája. A kognitív struktúra az ábrázolt hálózatban jelenik meg (Szivák, 2002). A fogalmi térkép készítője teljesen szabadon, saját logikája alapján rendezhette az ábrát, így ez strukturálatlan, szabad előhívása annak, ami az asszociációs, kognitív rendszerben van. A strukturálatlan térképkészítés során a pedagógusok maguk nevezték meg mindazokat a fogalmakat, melyeket a témák szempontjából fontosnak vélnek, így nemcsak a fogalmak kapcsolatait, de a fogalom tartalmát is ők bontják ki. Az ezekhez fűzött tanári kommentárok is rögzítésre kerültek. Az effajta képi ábrázolás segíti a fogalmak előhívását és megértését, kutatását egyaránt. Az ábrák értelmezése során sor került az általam megadott fogalmak – zenei képességfejlesztés, tanítás, tanórai értékelés – összetettségének, struktúrájának, tartalmának vizsgálatára. A fogalmi térképek feldolgozása kvalitatív módon történt.