Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


Marginalista forradalom: a határelemzés és a szubjektív értékelmélet megalapozása. Az előfutárok és William Stanley Jevons

A 19. század második felében a klasszikus politikai gazdaságtannal szemben egyre több kritika merült fel, ahogy erre Millnél már utaltunk (6.5. fejezet). A malthusi népesedéselmélettel szemben az egy főre jutó jövedelem a népesség növekedése mellett nőtt. A technológiai változásoknak köszönhetően nem tapasztalták a csökkenő hozadékot a mezőgazdaságban. A szigorúbb, szakszerűbb elemzések már nem tartották kielégítőnek a ricardói munkaérték-, illetve elosztáselméletet sem. Az elmélettörténet-írásban bevett elnevezés, hogy az ezekre a kihívásokra az 1870-es években Angliában, Svájcban, Ausztriában felbukkanó válaszokat marginalista forradalom névvel illessük. Ugyanakkor arra is számos szerző mutatott rá, hogy a marginalisták nem valamiféle „varázsütésre” kerültek elő, hanem számos, többé-kevésbé jelentős szerzőnél találunk olyan előzményeket, amelyek új megközelítések, a határelemzés és a hasznossági elméletek felé mutatnak. A három leginkább említésre méltó tudós nevével az elmélettörténeten kívül is találkozunk: a Cournot-féle pont, Gossen törvényei a mikroökonómia-tankönyvekből, Thünen neve a regionális gazdaságtan tankönyvekből ismerős.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave